Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1984

ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETTUDOMÁNY ÉS TÖRTÉNETI MUZEOLÓGIA - Csányi István: Szentes a szabadságharc utáni hónapokban

readezeti tanácsi jogállást megvédték; sikerült elérniük, hogy ekkor jogi állásukat tudomásul vették, s nem vonták kétségbe, mint pl. Hódmezővásárhely esetében. A birtokrendezés A város népgyülése 1848-ban, az úrbériséget eltörlő áprilisi törvények után úgy döntött, hogy a városhoz tartozó közlegelőket és a Károlyiakkal kötött váltsági szerződésben zálogul lekötött földeket felosztják a lakosok között. Ennek előkészítéseként még a szabadságharc alatt megkezdték a mérnöki felmérést. A bukás után a tanács legelső, augusztus 18-i ülésén utasitotta Kocsis Pál mérnököt a felmérés folytatására. A mintegy húszezer hold kiosztását a népgyűlés határozatára hivatkozva meg akarták kezdeni, s ehhez az alispán jóváhagyását kérték; ő viszont nem mert az ügyben dönteni, s a kerületi főbiztoshoz továbbította az iratot, aki szeptemberben "a zálogos földek irányában minden újítástól, vagy azoknak kiosztásától. ..Szentes város Polgármesterét és Tanácsát...eltilt ja"/6/, mig az úrbériség kérdését minden részletében tisztázó uralkodói döntés meg nem születik. Ezek után a tanács úgy döntött, hogy az érintett, földeket haszonbérbe adja egy évre, miközben - bízva a kedvező s mielőbbi uralkodói döntésbe - a kiosztás földmérői előkészítését változatlan buzgalommal folytatták. A váltság A legnehezebb probléma az örökváltság ügye. A város még 1836-ban örökváltsági szerződést kötött földesuraival, a Károlyi grófokkal. Ebben egymillió-négyszázezer forint váltságdíj fizetésére kötelezték magukat./7/ Az 1848-as jobbágyfelszabadítást a város úgy értelmezte, hogy az hatálytalanítja a váltsági szerződést s ennek megfelelően nem fizetett tovább. A szabadságharc után, 1849 novemberében azonban a Károlyiak visszamenőleg követelték a törlesztést. Mintegy másfélszázezer forintot kellene a városnak azonnal fizetnie, de nem hajlandó erre./8/ Visszautasítja á. követelést, válaszul a grófok