Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1984

ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETTUDOMÁNY ÉS TÖRTÉNETI MUZEOLÓGIA - Csányi István: Szentes a szabadságharc utáni hónapokban

Csányi István: SZENTES A SZABADSÁGHARC UTÁNI HÓNAPOKBAN A várost a szabadságharc nagy hadműveletei elkerülték ugyan, de ez távolról sem jelenti, hogy ne játszott volna életében meghatározó szerepet a háború. Azon túl, hogy háromezernél több katonát állitott ki és közel egyévi adójövedelmével támogatta a tanács a forradalmi kormányt, az utolsó hetekben Szentes fontos utánpótlási bázis is volt. 1849. július végén a felhalmozott élelmiszerkészleteket pontos, fegyelmezett munkával szállították el a városból} eközben a Csongrád felől közeledő osztrák csapatok tiszai átkelését Lenkei tábornok előőrsei megakadályozták. A város raktárainak kiüritése után a honvédcsapatok visszavonultak a Kunszentmárton felől közeledő, túlerejű orosz csapatok elől, igy azok augusztus 3-án ellenállás nélkül szállták meg a várost. Igy ért véget Itt a szabadságharc, melytől a város a maga számára mindenekelőtt az örökváltság ügyének kedvező lezárását, ehhez kapcsolódva a földbirtokviszonyok rendezését remélte és megszerezte a rendezett tanácsi jogállást. A bukással nyilvánvaló lett, hogy ezen célok csak akkor valósulhatnak meg, ha si-* kerül megvédeni a 48-as jogokat; ez viszont az országos politika függvénye volt, s kevéssé múlhatott a város vezetőin, akik mindenesetre 48-as szellemben folytatták a megkezdett munkákat /pl. a birtokviszonyok rendezését/, , Dolgozatunkban azt próbáljuk vizsgálni - terjedelmi okokból sem a teljesség igényével -, hogy mit sikerült elérni ezekből a célokból az önkényuralom első, legnehezebb évében, a Eaynau leváltásáig tartó időszakban, s milyen anyagi eszközökkel rendelkeztek e téren. A tisztviselők Érdemes megvizsgálni, milyen viszonyban volt az önkény- . uralmi kormányzattal a város tanácsa és tisztviselői kara, tehát azok, akik talán tehettek valamit a városért.