Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1984

NÉPRAJZ - Fekete Lajosné: Több rétegű festett gondolkodószék tisztítása

Fekete Lajosné: TÖBB RÉTEGŰ FESTETT GONDOLKODÓSZÉK TISZTÍTÁSA Egy múzeumi gyakorlatban szokványos tárgy tisztításáról szeretnék beszámolni. E tárgy tisztítása annyiban tér el mégis a többitől, hogy egymás fölött több.festett réteg került elő a tisztitás folyamán. Vidékünkön, Csongrád megyében a múlt század elejétől maradtak fenn jobbágyparasztok részére készült festett fenyőfabútorok. Jól megkülönböztethető a makói, tótkomlós! és vásárhelyi bútorfestés. A makóiak a kékes alapszint, a tótkomlósiak a mélykék alapszint kedvelték. A vásárhelyi bútorokon kezdetben sárgásfehér alapra festettek, majd az 1830-as évektől a sötétkék alapszint használták. Ez a gondolkodószék 1815-ben készült, példa arra, hogy elvétve már korábban is alkalmazták a sötétkék alapszint, A gondolkodószékre jellemző, hogy csak a családfő ülhetett bele, aki a család legidősebb férfitagja volt. A feudális korban sok parasztcsalád nagycsalád-szervezetben élt, ez azt jelenti,hogy a házasuló legények a menyecskét a házhoz vitték. Igy három nemzedék élt és gazdálkodott együtt: a fiatal pár, a szülők, és a nagyszülők. A nagyapát nagy tisztelet vette körül, és csak ő pihenhetett meg a gondokodószékben. Ez a szokás telkes jobbágyoknál és kisnemeseknél volt érvényben. A szóban forgó gondolkodószék a vásárhelyi múzeum tulajdonát képezi, és jelenleg a szegedi múzeum néprajzi kiállításában van. Felületét feketés-szürkés szennyezett fedőréteg borította. Aránylag épségben megmaradt, nincsenek hiányzó, elkorhadt részei, kiegészítésre nem volt szükség. A festék a szék ülőrészén szinte teljesen lekopott. A fabútorok festéséhez általában tempera-festéket használtak /enyves

temperát, kazein, vagy tojástemperát/ és a festett felületet olajkencével vagy viaszos gyantával vonták be. Ez a bevonat és az idők folyamán rárakódott piszok, szennyeződés azt okozta, hogy a fes-