Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1984

RÉGÉSZET ÉS HATÁRTERÜLETEI - Antal Elemér – Annus Jánosné: A nógrádsápi honfoglalás kori leletek röntgen vizsgálata

Antal Elemér - Annus Jánosné: HONFOGLALÁS KORI SIRLELETCSONTVÁZAK RÖNTGENVIZSGÁLATA A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum régésze, Soós Virág 1981-1983 között Nógrádsápon, a Tatárdombon 24 sirt talált, amely lelet a mellékletek alapján 950-1000 évek közötti időbó'l származik. Ezek között egy gazdag mellékletü lovas sir is volt, de valószinüleg közvetlenül a temetés után sirját kirabolták. Ujabb kirablást napjainkban követtek el azok a gyerekek, akik azután elindítói voltak a feltárásnak. Az egyik sirban pénzérme is volt, de annyira korrodálódott, hogy nem lehetett azonositani. 24 honfoglalás kori sir olyan vidéken, ahol a korai avar bevándorlástól a középkorig számtalan sir került elő, és a csontok megvizsgálatlanul vannak raktározva, nem nagy szenzáció. Azzá tette mégis két dolog. Egyik az, hogy összehasonlítva a többi honfoglalás kori sirlelettel, feltűnően magss férfiak és nők nyugszanak benne, a másik az, hogy teljesen feledésbe merült, és a falu a jelenlegi templomdombon nyitott új temetőt, ahol legalább 200 alig fiatalabb sir nyitja a sort napjainkig, az erődtemplomon belül és kivül. Amikor IV. Béla király a tatárjárás után vérépitést rendelt el, ez a falu is építéshez fogott az emiitett Tatárdombon: földvárat készített, az egyik sirt ketté is vágta az egyik fal, de egyetlen további sirt nem bántottak. A temetőt ezek szerint 200 év alatt teljesen elfelejtették, ha tudtak egyáltalán létezéséről. A Tatárdomb és Templomdomb közötti völgyben, egy sekély vizű patak két oldalán keletkezett a jelenlegi falu. A két domb között alig 2-3 km távolság van. A 24 sirból származó csontvázak közül 18 van röntgenvizsgálatra előkészitve. A feltűnően magas testeiket minden felnőttre jellemző, az egyéb, kórosnak számitó röntgenvizsgálati eredményt röviden ismertetem. A fősirban nyugvó család-, törzs-, vagy rr.mzetségfŐ 130