Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1984

TERMÉSZETTUDOMÁNY - Csongor Győző: A készülő Jókai-növényszótárról

Moesz azt állit

ja, hogy Jókai maga is csinált növényneveket. Ilyen pl. a "Névtelen vár"-ban szereplő "nenufár", ez a tavirózsa, amelyet az iró a Nelumbo /lótuszfeleség/ és a Nu

phar /sárgavirágú vizitök/ neveiből vont össze. Ebben Mcesz téved! Nénuphar nevü vízirózsa valóban létezik, Eertuch Orbis Pictus-ában, amelyet eredetiben be is tudok mutatni hallgatóimnak. Jókai - mint már emiitettem - aso&álatoe tájait elsősorban növényekkel jellemezte. "Az aranyember" c. müvében, a Sen ki szigete leírásában "együltében" 64 növénynevet /köztük töt bet latin, tudományos nevével/ sorol föl. S itt álljunk meg egy pillanatra. Jókai, ahogy nem volt növényföldrajzos, úgy nem volt a mai értelemben vett "növényszociológus" sem. Mégis, amikor a tiszai morotva /vagy más csodálatos hazai táj/ leírását, olvassuk, gyönyörűséggel, nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk: nini, hiszen ez egy zsombékos társulás /=Carieetum elatae/, ez meg egy rekettyefüz cser jés /Calamagrosti-Salicetum cinereae/, vagy a súlyom szövetkezete /=Trapetum natantis/, a magas sás /Magnooaricion elatae/. Sorolhatnám még, hogy ez a szövetkezet a MyriophylloPotametum, vagy a leggyakrabban szereplő tavirÓ2eés állomány, a Nymphaeetum albo-lutea. Végezetül némi számadattal is szolgálok a készülendő növényszótárról. Előreláthatólag kb 1000 növény /köztük nemcsak magyar, hanem tudományos név/ szerepel a lajstromban. Ehhez járul még vagy 200 növényekkel, vagy növénytannal kapcsolatos kifejezés. Hogy melyek a leggyakrabban szereplő növények, azt majd csak a kész szótár fogja megmondani, mindenesetre előreláthatólag 2500-3000-re tehető ez a szám. Összehasonlításképpen meg kell emlitenem, hogy Bálint Sándor "Szegedi Szótár"-a 1137 növénynevet tartalmaz, de ebből 550 növénynév a Puchsféle Kráter-buch adata /a mai flóralista szempontjából kétes értékű/, kb. 200 Győrffy István s más. botanikusok gyűjtéséből ered. A fennmaradó rész Bálint Sándor szorgalma eredménye.