Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1984
MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Tandi Lajos: Szarvasok csapásán. A Cantata profana műfaji triptichonja.
fiúk históriáját. Munkájáról ezt mondta: "Ba tudatosan csi nálom, soha se született volna meg* De vers és zene úgy ösz- szeérett bennem, hogy meg kellett , születnie." Egészen más világot tükröz Kas s János, aki több rajzot készitett Bartók zenéjéhez, s egy sorozatot Juhász Perenc már emiitett költeményéhez. Komplex élményként jelenik meg számára a bartóki és a juhászt problematika, lapjain a kettő kiegésziti, támogatja egymást. Hála érhető tetten leginkább az a szándék, hogy a bartóki világ éa szarvasai mellé önnön arcmását, sőt nemzedéke, a szarvasnak keresztelt nemzedék portréját is megfogalmazza - mint egy tiazta forrásban visszanézve önmagára, társaira. S a többiek: Szalay Ferenc , tiszta formakultúrájával hitelesiti az öt egymáshoz kapcsolódó táblát; Szabó J v án. négy cseresznyefapallóba faragott reliefjén a szembesülés pillanatát jelenítette meg} Tóth Ferenc a népművészet szinés formakultúrájának motivumaiból épitkezik; Berki Viola a mese csodájából táplálkozik; Zoltánfi István szürreális látomássá emeli a mondandót: Réber László linómetszetein fekete-fehér ellentétek tragikuma fogalmazódik meg: Kovács Mar git kerámiája a majdani űjratalálkozást is sejteti; Vasas Károly szoborkompozícióján a szarvasagancsok alkotják az áthatolhatatlan erdőt; Kotsis Hagy Margit kisplasztikáján a szarvas visszautal eredetmondánk csodaállatára... Költők, festők és szobrászok kisérlik meg|vagy ötven esztendeje már vágy és valóság, szándék és beteljesülés, indulás és megérkezés kát pólusát összeszikráztat va a betekintést a bartóki szintézis titkaiba. Juhász Ferenccel óhajtjuk: W Ó, csodálatos szabadság! Q... Bartók Bél a zöld óriág-lán^okat lövellő szarvasszive, válts d me^ a ml törékeny, árva, mindigúj at-akaró szivünket kőben, fában,, zenében, betűben!"
