Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1984

ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETTUDOMÁNY ÉS TÖRTÉNETI MUZEOLÓGIA - Marjanucz László: Lájer Dezső megítélésének problémái

Marjanucz László: LÁJER DEZSŐ MEGÍTÉLÉSÉINEK PROBLÉMÁI Régóta vitatott egyénisége a szegedi munkásmozgalom történetének lájer Dezső", akinek pontos, teljes életművével még adós a helytörténet-kutatás. Ennek ellenére tevékenységével kapcsolatban már számosan foglaltak állást. Az egymással ütköző vélemények közötti távolságra jellemző, hogy szülővárosában - Egerben - utcát neveztek el róla, mlg munkássága súlypontját jelentő Szegeden a történetkutat ék többsége ma is "munkásárulóként" tartja számon. A sommás, végtelenül leegyszerűsített minősités természetesen nem lehet a történész kiindulópontja. Sőt az egész életmű helyes értékelése szempontjából sem ragadhat le Lájer Dezső személyénél, alkati-pszichológiai tulajdonaágainál. Pontosabb ennél a problematikának Lájer éa opponálói viazonyán túlmenő általános érvénye. Ismeretes, hogy a húszas években kiformálódott hivatalos pártpolitika nélkülözte a Tanácsköztáraaság kemény, osztályharcos stílusát, a forradalmi messianizmus polgárgyülölő retorikáját. Ebben szerepet játszott Bethlennek a társadalmi harmónia iránti vágya, és annak a realitásnak a tudomásulvétele, hogy Magyarországon a szervezett munkások döntő többségét maga mögött tudó szociáldemokrácia aúlyos politikai tényező. Nőtt az SZDP affinitása is a nemzeti összefogás kérdése iránt, amit elsőaorban a párt 1919-1921 közötti egzisztenciális válságának friss élménye, illetve a nemzetközi munkásmozgalom - főleg a német - új irányvétele motivált. Elsőnek a német SZDP kisérelte meg, hogy a világháború által teremtett átalakulások figyelembevételével új programot készitsen. Ennek lényeges elemei: mindenfajta diktatúra elvetése, szociális reformokkal felszámolni a társadalmi és-gazdasági egyenlőtlenségeket, az osztályharc elvének egyeztetése a nemzet általános érdekeivel. Bernstein szerint ez sem tökéletes program, minthogy csalhatatlan programok nem voltak és