Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1984

ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETTUDOMÁNY ÉS TÖRTÉNETI MUZEOLÓGIA - Tóth Ferenc: Erdei Ferenc, a makói diák

A gimnáziumi továbbtanulás gondolata nem volt egyértelmű a családban. "Apám szándékai vittek az iskolába - irja a Parasztokban - nagyapám sötét tekintete kisórt utamom. " Annak a Csanád Vezér Főgimnáziumnak a tanulója, amelyben József Attila is végzi 1920-23-ban tanulmányait. Jóhirü iskola, a környékben egyetlen vetélytársa a szegedi piaristák gimnáziuma. Szabolcsi Miklós szerint a makói gimnázium idegen testként élt az alföldi városban, bizonyos rátartiság, dacos különállás, kincstári kultúrfölény fejlődött ki tanáraiban. Állami intézmény ugyan a gimnázium, de ez felbecsülhetetlen előnynek számított. Ahogyan Bánffy Adorján említette: "A katolikus püspöknek befolyása itt agyáltalán nem érvényesült." /József Attila és Erdei Ferenc matematika tanára, Káéi Jenő gondolkodás nélkül felpofozta a főispán gyerekét, amikor a megye első embere ezt a kaszinóban szóvátette, másnap a gyerek az árulkodásért ujabb két pofont kapott./ Mivel a várostól, a megyétől vagy a volt földeaúrtől közvetlenül nem függött, bizonyoa szuverénitáat élvezett. A tanárok egyébként minimális társadalmi életet éltek. Hencz Aurél szerint a makói kaszinónak alig volt gimnáziumi tanár tagja. Bánffy Adorján állítja, hogy a tanárok a mindennapos kenyérkereset áldozatai voltak, azabadidejükben magánórákat adtak, ezzel tartották fenn családjukat. Rátartiság már csak azért sem érvényesült, mert müveitek és huaaniaták voltak. Oltvai Ferenc szerint a tanári kar nem tett különbséget még a gyerekek között sem. József. Attila viszont sokkal több segitaéget kapott ugyanazoktól a tanároktól, mint Erdei Ferenc. Az ifjú poéta igényelte is a jó szót, a családi tűzhely melegét, állandóan kereste a kapcsolatot az idősebbekkel, a tanárokkal. Erdei Ferencék családi viszonyai rendezettek, maga Ferenc kiegyensúlyozott alkatú. Jellemző, hogy a játék-délutánok során József Attila a foglalkozások alól mindig felmentést kért