Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1984

ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETTUDOMÁNY ÉS TÖRTÉNETI MUZEOLÓGIA - Roboz István: Földreform és magyarság a polgári Csehszlovákiában, 1918-1938

nagybirtokok zárolására már 1918-ban sor került, a kisajátítást 1919-ben rendelte el törvény. Ennek értelmében lefoglalták a 150 hektár /ha/ feletti müveit és a 250 ha feletti egyéb területtel rendelkező birtokokat. E&zel az összes mezőgazdasági terület 34 55-át érintette a törvény. Két hónap múlva felállították a reform lebonyolítására az Állami Földhivatalt, amely hamarosan a cseh agrárpárt politikai befolyása alá került, és jelentős mértékben a párt exponenseit juttatta előnyhöz, valamint a párt bázisának növelésére használta ki az ebből adódó lehetőségeket. Az agráriusok parlamenti súlyét matatta, hogy 1920. január 30-án elfogadták az ún.. Felosztási Törvényt, amely a szociáldemokraták szövetkezeti elképzeléseivel szemben az agrárpárt földosztási koncepciójának győzelmét jelentette. A törvény rendelkezései szerint a föld egy része állami tulajdonba kerül, a másik részt a földhivatal kiosztja. A föld 6-10, maximálisan 15 ha-os parcellákban osztandó fel: zselléreknek, kisbirtokosoknak, a csehszlovák légió tagjainak stb. E polgári demokratikus töltetű törekvések a végrehajtás során sorra elbuktak. Általános jelenség volt a két világháború között az utódállamokban, hegy a földreformot a nemzetiségek rovására, azok ignorálásával hajtották végre. Nem történt ez másként Csehszlovákiában sem. A tényleges birtokfoglalésokat nagyrészt a német és magyar földbirtokosok rovására foganatositották. Ennek célja részben a korábbi nemzetiségi elnyomás megtorlása volt, részben az, hogy a földbirtok jelentős csökkentésével a korábban uralkodó nemzethez tartozó nemzetiségi földbirtokosok gazdasági és ezáltal politikai súlyét minimálisra csökkentsék. A köztársaság területén összesen mintegy 4 millió ha földet foglaltak le. Szlovákiában és Kárpátalján ez 1.614.658 ha-ra rúgott /a keleti tartományok földjének 26,2 %-&/. Ugyanakkor a 23 magyarlakca déli járásban a föld 33,1 %-át vették