Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Tóth István: Révész Pál asztalos és vendéglős élete dokumentumai alapján

Asztalosrajzai, prospektusai, készlet katalógusai ige jó adalékok a kor ízlésvilágához s a rétegéhez tartozó em berek életszínvonalához. Pénztárkönyvéből kitűnik, hogy nélkülözniük nem kellett, de az asztalosipar még nem volt elegendő a betétkönvv nyitásához. Erre majd csak a szülei tői átvett vendéglő vezetésének ötödik évében, 1931-ben nyilik lehetősége. 1939-ig követhető a betétkönyv, de 10C pengőnél tobb csak ritkán és rövid ideig volt benne. Ez viszont nem jelenti azt, hogy az üzlet rosszul ment volna Vendéglősi korszaka több időt nyújtott az irásra is. Novellákat, verseket, dalszövegeket s később színdarabokat is irt. Szűkebb felsővárosi környezetében aktiv közéleti, szervező tevékenységet folytatott. Óvodai, iskolai 3vzárókon, egyleti közgyűléseken elmonoott diszbeszédei, oktató, nevelő szándékú irásai, versei épségben ránk maradtak. 1929-ben kezaeményezö

je a Felsővárosi Népkör létrehozásának. Erről tanúskodó iratai kozott az alapszabályokon kivül 1384 fős tagnévsor is található - születési év és foglalkozás, valamint iakcim megjelöléssel. Vendéglőjében működik a kor és könyvtára. A Magyarországi Famunkások Országos Szövetségben agságát regen feladta. Most már néoköri, egyleti, s a legkülönbözőbb szervezetek tagja. Pl.: Országos Frontharcos Szövetség, Keresztény Muzsikusok, Zeneszerzők, írók s Elöaaók Szövetkezete, Magyar Munkások Országos Szövetsége Nemzeti Munkaközpont Művész-Főcsoportja, Szegedi Önsegélyző Hajósegylet tagja. Érdeklődő ember lévén szép arabok maradtak meg nála prospektusokból, aprónyomtatványokból, a gazdasági, kulturális élet különböző területéről, pi. a Szaoadtéri Oátékokról, Szegedi Ipari Vásárokról. Gondos és jó gazdálkodónak is bizonyult. Ezt láttatják velünk azok a dokumentumok, amelyek a földdel való gyarapodásról, az azon való munka megszervezéséről, hono-