Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Marjanucz László: Shvoy Kálmán élete a hagyaték tükrében

immár ezredesi rangban. 1926-ban katonai pályafutásának csúcsára érkezett: a kormányzó kinevezte tábornoknak, s ezzel ő lett 8 tábornoki kar legfiatalabb tagja. Társadalmi rangját megerősítendő 1931-ben Horthy vitézzé avatta . Katonai tevékenysége mellett bekapcsolódott a polgári közéletbe is. Szervezőkézségét, anyagi erejét nem egyszer állitotta e város sport és kulturális érdekeinek szolgálatába. A Szegedi Nspló 1935. november 13-i számában arról irt, hogy "Shvoy közszereplései bizonyitották, katonaként is a város egyetemes érdekét tartja szem előtt". A Szegedi Új Nemzedék szerint meg Shvoy, "kinek neve fogalommá vált Szegeden" a véros és honvédség összeolvadásának szimbóluma. Emelte presztízsét térsadelmi körökben az 1923. április 17-től datálható Országos Casino-beli tagsága, valamint felvétele a sajtókemarai tagok sorába. Igyekezett eleget tenni a polgári lét má6 attribútumainak is,igy pl. a szélesebb közvéleményben esetenként botrányt okozó, de bizonyos rendi-társedalmi elvárásoknak megfelelő,.házasságon kivüli kapcsolataival. Különösen gyengéd szálak fűzték Szeged akkori ünnepelt szinészjőjéhez, Kiss Manyihoz. Kávéház, kaszinó, kupleráj és kértye mellett úgyszintén figyelmet forditott saját szakmai továbbképzésére. A hagyatékban talált könyvek zöme az 1918-as katonai összeomlás okaival, a hadművészet ezeréves fejlődésével, a Monarchia és Németország hadtörténeti szerepével foglalkoznak. Oáratta a Hadtörténelmi Közleményeket és a Magyar Katonai Közlönyt. A hadtudományoknak azonban nemGsak olvasója, hanem alakitója is volt. Több tanulmányt irt az első világháború katonai-harcászati tanulságairól, a hadsereg szervezeti korszerűsítéséről. A polgári valóságból szenvedélyesen érdekelte a nagypolitika, az államtudomány. Bár mint katonatiszt, beosztottainak szigorúan megtiltotta a politizálást, a pártos maga-