Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sipos József: Parasztpártok a polgári demokratikus forradalomban

•1 a hónap végére. Megalakulásának hatására Nagyatádi kilépett a Gazdaszövetségből, mert a Földművespárt létrehozását a pártja ellen irányuló támadásnak minősitette. Az is volt! Hiszen ez a párt a középbirtokosok és a gazdagparaszcok érdekeit akarta megvédeni úgy, hogy demagóg programjával a földnélkülieket es 8 cselédeket is igyekezett tömegoázisának megnyerni. A kibontakozó ellentéteket fúzióval próbáltak megszüntetni. Ennek létrejöttében jelentős szerepe volt az MSZDP és a KMP parasztság körében történő előrerorésének is. Az egyesült párt /neve: Országos Kisgazda és Földműves °árt/ 1919 január elejére alapszervezeteinek számát tekintve ve az MSZDP után az ország második pártjává vált. A szakirodalom szerint 260 alapszervezetével szemben az MSZDP-nek 315 -jiapszervezete volt. /Az összes többi pártnak együttvéve 112 aiapszervezete volt ./Az igy megerősödött párt képviselőjeként Nagyatádi Szabót bevonták a január 18-án megalakult koalíciós Berinkey-kormanyba népgazdasági miniszternek. Mayer "János a közélelmezési, Szemző Ernő pedig a népgazdasági minisztérium államtitkára lett. Az új koalíciós kormány egyik leglényegesebb tette volt a földreformtörvény megalkotása és végrehajtásának megkezdése. Ez Károlyiak és Nagyatádiak közeledését eredményezte! Ennek előzménye volt, hogy 1919. január 25-én a Függetlenségi és 48-as Párt kettészakadt. A jobboldali többség Lovászyval tartott, a baloldaliak Károlyival. Ez utóbbiak keresték az együttműködést a Kisgazdapárttal, hogy szervezetileg megerősödve menessenek bele az áprilisra kitűzött nemzetgyűlési választásokba. A két párt munkájának összehangolását ^ebruár elejétől közös intéző bizottság végezte. Tanácskozásaik eredményeként február ?3-án a ket párt élűre közös vezetőséget állítottak és közös párthelyiséget jelöltek ki. Ez az összefogás nem jelentette a teljes szervezeti fúziót, de a politika teljes összehangolását biztosította.