Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Nagy Vera: Hódmezővásárhelyi céhbehívótáblák

évi tábláját kell bemutatni. Nem véletlen, hogy ez az első, mivel ez a legkorábbi és mind országos, mind vásár12 helyi viszonylatban a legnépesebb céh a 18. században. A tábla vastagabb fából készült, áttört diszitéssel. Formáját szépen ivelő,hajlitott vonalakból alakították ki, a felületén lévő faragás azonban egyszerű, durva vésés.Az üzenetek elhelyezésére szolgáló, középen lévő téglalap alakú ablak felhúzható lappal van ellátva. Ennek belsejében a csizmadiacén országosan elterjedt címerét, egy csizmát és a bőr simítására szolgáló "musts" nevű szerszám körvonalait égették be. A tábla áttört faragásával emlékeztet az áttört faragású, festett vásárhelyi tükörkeretekre. A táblán látható apró piros festéknyomok utalnak arra, hogy valaha ezt is festették. /1. ábra/ A szabócéh 1777-es táblájának formájában és gondosan faragott díszítésében többféle stílus hatása keveredik. ^ Maga az ovális forma a barokkos táblák jellegzetessége. A tábla közepén elhelyezett, egy rézgomb megnyomásával felnyitható ablak azonban még a 16-17. századi táblák egyik formájára, a reneszánsz tárcspajzsra hasonlít. A tábla szélén rokokó ízlésű, faragott levélfüzér és szalagdísz fut körbe. A mesterségre utaló jegyek a pajzs alakú ablakon kaptak helyet: a szabók közismert jelvénye a nyitott olló, amelyet itt két oroszlán tart. Az olló fölött egy nagyfejű gombostű, alatta pedig egy vasaló található. Mindezt a Habsburg császári címerrel, a kétfejű sassal szerkesztették egybe. A tábla erősen megkopott, de a fekete, bordó és piros festéknyomok sejtetik eredeti szépségét. Hátuljába a következő feliratot vésték: "N Szabó Mártony Uram csináltatá Czemesterségében 1777". /2. ábra/ Időrendben következik két, formájában, kivitelében némileg a csizmadiacéh táblájához hasonló tábla, amely azonban jóval egyszerűbb és durvább. Felirat és díszítés hiányában nem lehet pontosan megállapítani, hogy melyik céh