Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.
NÉPRAJZ - ifj. Lele József: Gyöngyösbokréta Tápén
egy helyben topognak. Paulini tapsolt. Azt kérte, hogy állítsanak össze egy 15 perces dalos-táncos csokrot, de legyen benne minden, amit most hallott és látott, s küldi a meghívót. A gárda ettől fogva az Öreg iskolá ban, máskor a jegy- zolak udvarán készült Budapestre, az István-napi nagy ünnepségre, a népművészeti találkozóra. Alapító férfitagok voltak: Kószó Mo j é István , Nagy Csorba Antal , Nagy Csorba ti i n á 1 y , Lele József , Török Móra Lajos , Molnár Nagypanna András , Biacsi Zsíros Antal és Molnár Geci József . Lányok: Bodo Anna , Karai Cica Teréz , Lele Ilona , Lele Mária , Nyinkó E rzsebet , Kószó Palika Mária , Vincze Sonka Etel és Hódi Ve ron IK a . Táncukhoz az akkori idők tápai lakodalmi zenészei, a Tope-banda muzsikált. A táncosok régi tápai viseletdarabokat szereztek, s minél előbb összeállították pesti műsorukat, a Tápai lakodalmas-t. Izgalmas készülődés után végre Pest! Vonattal utaztak, egész úton daloltak. A Városi Színházban ekeppen mutatták be őket: " Szeged híres város, Tápéval határos, Ott lakik a babám, kivel leszek páros. Igen, ezt mondja a nép dala. Valójában Tápé ősrégi halászfalu a Tisza partján, ma már egybeolvadt Szegeddel. Temploma Árpád korabeli. A Tisza füzeseivel szegélyezett híres községet többször megöntözte az áradás, ami gyékónytermővé tette a határt. Ki ne hallott volna a tápai gyékénymunkáról? Eredeti népviselete pedig - egy nagy város tőszomszédságában külön bámulni való! Egyébként gyakran megfordult itt Móra Ferenc, az íro, Juhász Gvuia, a költő, Nyilassy Sándor, a festő és mások, akik Tápéért lelkesedtek." Az első budapesti út élménye máig él az emlékekben. Hetekig csak arról beszéltek azok, akik font voltak. Bálirt Sándor szegedi néprajztudós nem nagyon örült a bokréta bemutatóknak. Az első népművészeti találkozó után így nyilatkozott: "1934-ben, amikor a tápai bokréta szinte néhány hét alatt megalakult, a Szegedi Fiatalok a magyaror-
