Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.

NÉPRAJZ - Felföldi László: Adatok a deszki szerbek esővarázsló szokásairól

Az árpánk, a zabunk. " Hozzatok egy csöbör vizet " És locsoljátok meg a mi dodánkat! " Amint olvasható, az ének szövege nem hagy kétséget a szokás célja felöl. Az éneklő gyerekek esőt és jó termést kértek istentől, s a kérés közvetítője a „doda" volt. A játék menetére visszatérve - a "kelj fel doda a szántásból" felszólításra a dodole felállt és a kísérőkkel szemben, ellenkező irányban járt a körben egészen az ének végéig. A játék végén a gazda vagy a gazdasszony egy vödör vízzel locsolta le a dodolét . A kísérők mind fürgén elszaladtak a lelocsolás elől, de a dodolénak állnia kellett a ráloccsantott friss kútvizet. A dodole és társai kárpótlásul tojást, valamilyen sült tésztát vagy pénzt kaptak a gazdasszonytó1. Novkov Mladen és társai igy jártak házról házra az egyik utcán föl, a másikon le,újra ós újra megismételve az előbb ismertetett szertartást. Kora délután értek az ötos utca derekáig, ahol Novkov Mladen nagybátyja lakott. Az ő házánál játszották utoljára a dodolét, mert a résztvevők, emlékezete szerint ekkorra Szeged felől nagy sötét felhők közeledtek és hideg széllel nyári zápor készülődött. A dodolézók akkor gyorsan megosztoztak az összegyűlt pénzen, tojáson s hazasiettek, örömmel nyugtázta mindenki, hogy a dodole eredménnyel járt. Novkov Mladen számára máig emlékezetes marad ez az alkalom, mert a rálocsolt hideg víztől megfázott és napokig lázasan feküdt. Ez a társaság pontosan ilyen összetételben sem azelőtt, sem azután nem dodolézott már. Közöttük a legfiatalabbak még a húszas évek végén részt vettek a dodoléban, de ezután csak fiatalabbak résztvételéről tudunk. Az itt ismertetett 1926. évi esetet áttekintve és a többi, eddig összegyűlt információt összegezve elmondhatjuk, hogy a deszki dodole a játék helyét, idejét, funkcióját, résztvevőinek számát, a kísérőzene és a mozgás jellegét tekintve a Vakarcs Kálmán által leirt bánáti dodoléval mutat