Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.

RÉGÉSZET - Kürti Béla: Szeged vidéki régészeti adatok a Kárpát-medencei avarság eredetkérdéséhez

Jegyzetek 1. Hipotézisünket expressis verois támogatja egy görög forráshely, ld. Szádeczky 1978. 81. 2. A temető teljes közlését Madaras László készitette el az avar corpus következő kötete számára /Madaras 1981/. 3. Anyaggyűjtésünk alapszempontjai az alábbi részletekre terjedtek ki: a tegez külső formája; anyaga; viseleti módja /r :ton, övón/; felfüggesztésének módja; a nyílvesszők tárolásának módja /heggyel felfelé vagy lefelé/; a nyílvesszők tegezbe helyezésekor követett eljárás /ajtó, avagy a tegezoldal nyithatósága/; a nyílvesszők védelme /tető, zárószerkezet/. 4. E tegezek fényképeit T.M.Patomkina és K.A.Smirnov moszkvai kollegák bocsátották rendelkezésemre. 5. Úgy gondolom, a Fehértó-B. 12. sírja két tegezének javasolt rekonstrukciója sikeresnek tartható annak ellenére is, hogy a tegezek szerkezeténél általában szükségesnek tartott két technikai részletkérdésre, azaz a tegezek zárhatósácJrs, fedelére, ill. a tegezoldal nyithatóságára nem talál J'-k bizonyítékokat. A Kárpád-medencei avar tegezíeletek áttekintése során arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a Fehértó-B. 12. sírja tegezeivel illusztrálható, csont lemezekkel díszített nyirfakéreg tegezeknek sem tetejük, sem nyitható oldaluk nem volt. - Itt kell megjegyeznem, hogy munkánk során részletes adatokat gyűjtöttünk a tegezek felfüggesztésére vonatkozóan is, de ezt a fejezetet jelen közleményből terjedelmi okok miatt ki kellett hagynunk. Ugyanez vonatkozik az avar tegezek azon típusára is, melyeknél vas alkatrészeket találtak /pl. Kecskemét-Sallai út. -- H.Tóth 1980. 143-144/.