Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.

RÉGÉSZET - Kürti Béla: Szeged vidéki régészeti adatok a Kárpát-medencei avarság eredetkérdéséhez

gükon elhegyesedve végződő lemezek indával, vagy f éI palmetta-disszel a tegez szájáról; 3. erősen iveit lemezek mindkét végükön egyenesen levágva. Szerepük tisztázatlan. /Talán nyeregdiszek?/ 4. mindkét végükön egyenesen levágott, teljesen egyenes, keskeny lemezek, pontkörös vagy szalagfonato

s disszel a tegez testerői, A diszitett csontlemezek itt felsorolt negy típusából háromhoz /1, 2, 4./ a legjobb párhuzamokat az Altáj-vidéki leletekben találtuk meg /Huajakov 1979, 1980/. /4c/ A tegezeket diszito csontlemezek teljes Kárpát-medencei felgyüjtését célzó munkánk ugyan még nincs lezárva, néhány következtetésre azonban igy is módunk nyílt: Eddigi gyűjtésünk során összesen 34 tegezszájat, 14 tegeznyaKat és 7 tegezoldalt diszito* csontlemezt találtunk, azaz összesen 55 db-ot. E leletek tulajdonképpen 45 sírban fordulnak elő /tehát 45 tegezhez tartoznak/, és összesen 20 temetőből származnak. Feltűnő, hogy a viszonylag nagy számú lelet viszonylag kis számú temetőből származik. Azokban a sirokban, ahol csontdiszitéses tegezt találtak, a jellemző mellekletek kozé tartoznak a fegyverek, olykor a lószerszámdiszek is. Nem kevés köztük a lovas sir, néha ónálló losir is előfordul. Ha e temetők egészét vizsgáljuk, feltűnő a fegyveres sirok nagy számaránya a sirok egészéhez képest /Fehértó-B. 132:35; Kór 24:11/. Ez a teny arra késztet, hogy e temetők /illetve azok egy részének/ népességében azonos eredetű, azonos feladatot ellátó, egymással talán rokon, zárt közösségben temetkező, a környező temetők /azaz falvak/ lakóival még össze nem olvadt népcsoportot lássunk. A diszitett csontlemezek csaknem valamennyi tipusánaimegfelelőjét megtaláltuk az Altáj-vidéki leletek kozt. A számos pontos analógia lehetővé teszi, hogy e Kárpát-meden-