Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.

KÖZMŰVELŐDÉS - Hegedűsné Dékány Magdolna: Múzeumi tárlatvezetések módszertani problémái

szükséges az életmód változása is. Ha csak a pedagógiát vizsgáljuk, ez nem lehet egyszeri nekilendülés, csak hoszszú időn át tartó szivós folyamat. De manapság az esztétikai nevelést még mindig plusz feladatként értelmezik a legtöbb iskolatípusban, módszerét az adatismeretközlés jellemzi, a kreativ formák alkalmazása helyett. /Pedig korszerű, adekvát esztétikai nevelés nélkül nem létezik a szocialista embereszmény/. A tárlatvezetések pedagógiai, pszichológiai és módszertani alapjai. A művészetekkel történő nevelés eredményessége nagyrészt a nevelés tartalmának - a konkrét nevelési célok helyes kijelölésének - és a leghatásosabb módszerek alkalmazásának függvénye. A célok meghatározásánál mindig az emberből kell kiindulni, csakhogy az emberek bármilyen szempont szerinti osztályozása, kategóriákba sorolása nehéz és veszélyes vállalkozás, csak ezekre hagyatkozni nem szabad. Nehéz az osztályozás továbbá azért is, mert az emDernek a népművelés alkalma iránti érdeklődését - igy a képzőművészettel való ismerkedési szándékának megérlelődesét is számos körülmény szerencsés találkozása dönti el. S ha már az érdeklődés-felkeltés sikeréhez is több körülmény egyeztetésére van szükség, mennyire nehéz a népművelő feladata, ha ettől a szerencsés találkozástól a nevelés tartalmának és céljának hatásfokát is számon akarja kérni. Márpedig nem mondhatunk le arról, hogy tevékenységünk várható hatását előre ne ismerjük. Enélkül lehetetlen lenne a tervezés, pedig a művészeti neveles e módszerének is ugyanolyan célirányosnak es tervszerűnek kell lennie, mint az iskolában folyó nevelésnek. A fentiekből adódik, hogy a képzőművészeti nevelésben is a tervszerűség biztositásának legfőbb nehézségét éppen a körülmények esetlegessége okozza. Hogyan lehetséges mégis az esetlegességet csökkenteni, tervszerű, célirányos művészeti illetve képzőművészeti neve-