Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.
MŰTÁRGYRESTAURÁLÁS - T. Knotik Márta: Egylapos, kétoldalú zászlók restaurálása
finom-por tartalma igényelte, hanem a hányódtatás és rossz tárolás folytán közéjük rakódott faltörmelék is. A por- és homokszemek az amúgy is kiszáradt, töredező selyemfonalakat szinte szétmorzsolták. 3. A kiszáradt, tisztított selyemszövet nedvszivóképességének pótlása és ezzel a láncfonalak további töredezésének meggátolása. Ehhez glicerines desztillált vizet használtunk, melyet a még nedves, de formájára kisimogatott zászló damasztjára porlasztóval vittünk fel. Ekkor kerülhetett sor, szükségképpen az indázat festésének puhitására és töréseinek ragasztására. 4. Az alátámasztásra kiválasztott pamutpuplin színárnyalatának megválasztása. A foltosra fakult zászlók esetében a legnagyobb hiányok környékének tónusát vettük alapul. Mivel itt látszik a legtöbb az alábélelő puplinból és az aaja meg a zászló selyemszövetének egységét. 5. Lényeges lépés a leveles indázat es a képek rögzitése az alábélelőhöz. Amennyiben csak a selyemszövetet rögzítettük volna a szokott módon a puplinhoz, úgy az indázat es a képek idővel tovább hasadtak volna a szövetből. A már kihasadt képszélek visszakapcsolását is meg kellett oldanunk. Ezért egy bizonyos ritmusban az indázat belső, barna vonalrajzán és a kép keretelésének belső vonalán hosszabb öltéseket helyeztünk el, illetve vastag fonalat fektettünk le . 6. A zászló és alábélelő összeerősítése után kerülhetett sor a képek restaurálásának befejezésére, majd a zászló kiállitásmódjának eldöntésére. Ehhez a zászló fecskefarkú alakjára szabott furnir lemezt használtunk. Előzőleg festetlen molinóra férceltük a restaurált zászlót és a molinónál fogva erősítettük a felemezre. A lemezt függesztettük a kiállítási felületre. A kiállítás e módját a céhzászlók évek óta jól bírják. Úgy érezzük, hogy a szegedi céhzászlók helyreállitásá-