Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén – Kőhegyi Mihály: Herman Ottó szakvéleménye egy Szegednek felajánlott természettudományi gyűjtemény ügyében

kalmasnak vélte a tar vezetésére. Hivatkozva tíz éves könyvtárvezetői tapasztalataira, úgy látja, hogy a könyvtár a nagyközönségre nincs semmi hatással, mig egy természetrajzi múzeum a legegyszerűbb ember érdeklődését is felkelti, és "a puszta szemlélet által ismereteit gyarapítja s műveltségét fokozza." Végül utalva a Schaufuss-gyűjteményt ért lekicsinylő bírálatokra, sürgeti Herman Ottó szakvéleményét és az ő javaslatát kéri döntő szóként elfogadni a megvételt illetően. Herman nyilatkozata azonban késett. A polgármesterhelyettes 1894. január 7-én táviratban kérte Ígéretének teljesítésére, sőt másnap a szükséges útiköltséget is elküldte. Herman Ottó erre még aznap elutazott Meissenbe. Szakvéleményét, mely 10 nagyalakú oldalra irott, terjedelmes és pontos beszámoló, február 5-én küldte el Szegedre. Herman helyszini szemléje nyomán meggyőződött arról, hogy a Schaufus3 múzeum tulajdonképpen egy természetrajzi kereskedés, melynek leggondosabban gyűjtött és kezelt része a rovarokat és bogarakat tartalmazó gyűjtemény. Egyedül ezt a részt ajánlja a városnak megvételre. A madár- és emlös-preparátumok rendszertanilag rendkívül hiányos képet mutatnak és a rossz konzerválás, illetve a helytelen tárolás következtében eIszállithat atlanok, kiállításra alkalmatlanok. * Jelentése végén mégegyszer üdvözli Szeged elhatározását, hogy természetrajzi tárat szándékozik felállítani, noha a felajánlott és megvizsgált gyűjteményt csupán részleteiben tartja erre a célra megfelelőnek. Nem feledkezett el a Reiznert ért súlyos bírálatok viszszautasitásáról sem: "...én iránta a legnagyobb tisztelettel viseltetem,..."-írj a. "Az a mindennapi jelenségek közé tartozik, hogy a historikus tevsd a természetiekben és megfordítva, a természetrajzi szakember a históriában:... Ami pedig Reizner igazgató urat teljesen fölmentheti úgy a fele-