Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Nagy Miklós: Adatok a tömörkényi községháza építéstörténetéhez

vezzen egy fedél alá továbbá külön kocsiszint és is tállót. A tervező augusztus 14-re el is készitette az épületek tervrajzait és a költségvetést, amelyet a község elöl járósága egyhangúlag elfogadott és 15 napig közszemlére tett. Ezt követően terjesztették fel az anyagot elfogadás ra a vármegyei törvényhatósági bizottság elé. Az alispáni hivatal augusztus 30-án továbbította a községháza és a jegyzői lakás tervrajzait a költségvetéssel együtt Szeged re a Magyar Királyi Államépitészeti Hivatalhoz, szakmérnöki véleményt kérve. A Hivatal jelentős mértékben átdoldozva küldte vissza azokat szeptember 10-én az alispánhoz. A kisérő levélben kifogásolták, hogy "... a költségvetések valóságos elhamarkodott kontár munkát képeznek, minél fogva a hivatalnak - nem is szólva a tervek kijavításáról és a feltételek összeállításéról - rendkivüli munkát és fáradságot okoztak..." Az alispán megadta az épitési engedélyt az ilyen módon átalakított tervekhez és visszajuttatta az iratokat a tömörkényi elöljárósághoz . A községi képviselőtestület az alispáni hivataltól kapott feltételek mellett szeptember második felében árlejtést /mai szóval versenytárgyalást/ hirdetett meg az épitési vállalkozó személyének kiválasztására. Az árlejtésen ajánlatot tett Danszky Mihály, Schönfer-testvérek és Bárány József vállalkozók közül ez utóbbi kapott végül megbizást a községháza és a jegyzői lakás felépítésére. A mindszenti Bárány József 5990 forint összegért vállalta a munka elvégzését. A tömörkényi elöljáróság és az épitőmester között létrejött szerződést a vármegyei törvényhatósági bizottság 1895. február 14-én jóváhagyta és ezzel megkezdődhetett az épitkezés. A községháza és a jegyzői lakás épitését augusztus elejére fejezték be. A község vezetői az épületek átvételéhez szakg g