Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.
RÉGÉSZET - Horváth Ferenc: A rézkor- és bronzkor-kutatás helyzete és feladata Csongrád megyében
fázisban szögletes alaprajzú, felmenő paticsfalú, belső osztásos épületek voltak, általában tűzhelyekkel ellátva. Az egyik tűzhely alatt csecsemőáldozatot figyeltek meg. ^ A szőregi kultúra településének és társadalmának hiteles elemzésére kivételesen ritka alkalmat kinél a gorzsai teli középső bronzkori településszintje, melynek temetője a teli lábánál került elő. A koszideri időszak ban a Szőregi csoport területén a Szőregi, Vatyai és Gyulavarsándi kultúrák stilusjegyeinek 27 erős keveredése figyelhető meg. Néhány lelőhely keramikájában felbukkan a füzesabonyi stilus is, ami természe28 tesen nem jelenti a kultúra etnikus megjelenését. Valószínűen ugyanebbe az időszakba tartoznak a csengelei sírok 29 is, amelyek egy kelebiai tipusú temető részét jelentik. A koszideri raktárleletek a Körös-Maros vidékén is feltűnnek, 3 ^ figyelemre méltó azonban, hogy a halomsiros kultúra Dorozsma-Bogárzó-Tápé tipusú leletei csak egy keskeny, Tisza balparti sávban jelennek meg a Tiszántúlon. ^ Szentes és Idos között nagyobb településüket vagy temetőjüket máig sem ismerünk, idos azonban már egy határozottan elkülönülő, a tápéi tipusú temetők lelet anyagát ól részben eltérő keramikáju Vajdasági halomsiros csoport temetőjét je32 lenti. Néhány halomsiros kultúrába tartozó lelőhelyet eredményezett a régészeti topográfiai kutatás Makó-Rákos és Királyhegyes közötti terepbejárása. Ezek a leletek azonban nem Duna-Tisza közi halomsiros kultúra leleteivel állnak kapcsolatban, hanem részben a Hajdubagosi, részben a Rákóczifalvi csoport jegyeit viselik. A tiszántúli későbronzkornak ezt, a Duna-Tisza közétől eltérő alakulását jól szemlélteti Trogmayer Ottó mindszenti ásatása, mely alkalmával a Rákóczifalvi csoport jellemző leletanyaga került elő a hamvasztásos sírokból álló temetőrészletből. 34 A halomsiros kultúrát követő későbronzkori időszakok kutatása terén Trogmayer Ottónak a Csorva-csoport ot körvo-
