Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

TÖRTÉNELEM, IRODALOM-, MŰVÉSZET- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - Apró Ferenc: Babits szegedi barátai (Bérczi és Kun)

költő Fogarasról küldte a Levelek írisz koszorújából dedikált példányát: 3érezy Ede tanár úrnak legnagyobb tiszteié- . te jeléül Babits Mihály. A költő a Nyugat 1912. október 1-i számában megjelent Magántadósok c. Írásában Bérczit is megörökítette: már az egyetemen /mondják/ bámulatos képzettségre tett szert, ő nem b

ámulatosat, ő tökéleteset akart... A tudományos sz-cepszist tette kötelességévé: nem akarta mondani: tudom, míg mindent azáaba nem vett., mindent el nem olvasott... 3ab

it

s a magántudósok - köztük Bérezi - alakjában a l'art pourt l'art tanulás ellen szól, melyben az eszköz /a tanulás/ céllá válik, a legkisebb részletek soha véget nem érő megismerésének öncéljává. Tudjuk, hogy a költő - fiatalabb éveiben - szívesen foglalkozott matematikával, mégsem ez volt Bérczihez fűződő kapcsolatának az alapja. Bérezi, két szegedi tanárismerőse, Kerényi József és Visy József szerint igen jártas volt a filozófiában, a görög és latin kultúrában. Az untauglich Babits a görög embereszménynek, a szép /edzett/ test és művelt elme összhangjának /kalokagathia/ a megvalósítását becsülte és tisz telte benne. Bérezi 1936. április 3-án meghalt. Amikor Magyar László interjút kért Juhásztól, a költő a tornatanárra terelte a szót M

eghatott Bérezi Ede halálhíre... Babits Mi

hály irt róla va lamelyik szép könyvében ."agántudósok címen. A nevét te

rmészetesen nem irta meg, de akik ismertük, tudtuk, hogy róla volt szó /Délraagyarország, 1936. ápr. 12./. Babits 19oó. december 9-i, Juhászhoz írott leveléből tudjuk, hogy a Tisza kávéházban megismerkedett Kun Józseffel /1873-1912/. Kapcsolatukról - fonák módon - a költő elhelyezése utáni időből tudunk többet, mert akkor leveleztek. Per-