Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

NÉPRAJZ - Juhász Antal: Makói menyasszonyi ládák

szinű, amelyen változatosan megfestett, rendszerint egyforma virágcsokrok diszlenek. Ezt a ládadiszitést a 2. ábra szemlélteti /MFM, 55.78.1. ltsz. láda eleje/. A piros elejű ládák födele is piros alapszínű, két oldaluk viszont mindig kék, közepén virágdísszel. A ládák födelének belső oldala többnyire világoskék és kék, barna sávokkal négyzetes mezőkre tagolt, középen virágkoszorúban olvasható a menyasszony neve és a készités éve. út-hat, 1851 és 1857 között készült láda annyi formai és diBzitésbeli hasonlóságot mutat, hogy föltételezhető: egy asztalos kezéből, vagy legalább egy műhelyből kerültek ki. A legkésőbbi datált makai ládát 1879-ből ismerjük /JAM, 69.70.1./. Apátfalván gyűjtötték, ám ornamentikája annyira az 185o-es évekből származó makai ládákat idézi, hogy valószínűnek tartom, odavaló asztalos készítette. A láda elejének felső része kék, fiókja és a stilizált tulipán belseje piros alapszínű. Alátámasztja e láda Makóról származtatását, hogy ismerünk egy hozzá igen hasonló festésű, Makón gyűjtött - sajnos datélatlan - menyasszonyi ládát. Mit tudunk a ládák készítőiről? - Levéltári forrásokból ismert a makai iparosok 1856. és 1865- évi névjegyzéke. 1356-ban 16 asztalosmester, 7 legény és 12 inas, 1863-ban 21 mester, 17 legény és lo inas dolgozott a városban. Az 185oes években és a 6o-as évek elején az asztalosság fejlődő iparágnak mutatkozik, ezt jelzi a mesterekén kivül a legények számának gyarapodása is. Az 1856-ban Makón dolgozó mesterek közül lo, hét év múlva is ott működött, és több fiatal mester nyitott új műhelyet. A mesterség fölfutásét mutatja, hogy 1347-ben 3, 1352-ben 4 mester kezdte meg Makón működését. Az asztalosok természetesen nem csupán a lakosság bútorszükségleteit elegitették ki, hanem épület-asztalos munkát is végeztek. Összegezzük vizsgálódásaink eredményeit. A 19. század elejéről fennmaradt három makai láda arra enged kovetkeztet-