Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

RÉGÉSZET ÉS HATÁRTERÜLETEI - Nagy Ádám: Pénzlelet Csongrádról, a 19. század közepéről

tálnak, az irodalmi művekben "mándlis nábob"-nak a lánya, 3agi /3aghy/ Ágnes lett a felesége. A gazdagodó családok mezei gazdálkodással, kertészkedéssel, állattenyésztéssel szerezték vagyonukat, s lettek a város életében is befolyásos emberek. 1945-ben, a felszabaduláskor Faragó Ágnes volt a város egyetlen nagybirtokosa. A pénz elrejtő

je a Faragó család egyik tagja lehetett, de az elrejtés pontosabb körülményeit sajnos nem tudhatjuk. Mindenesetre feltételezhető, hogy az 1859-ben vagy 186oban elásott vagyon mentése összefüggésben van a mér gyengülő, de még - különösen vidéken - ható Habsburg absolutistikus intézkedésekkel /adóztatás, újoncozás/. Csongrád körül 15 ismert numizmatikai lelőhely van. Ebből ásatásból 8 római kori, 5 Árpád-kori, egy 13. századi kincslelet és egy szórvány lelőhelyről vannak adataink. 19. századi zárt leletet ötöt ismerünk a megyéből, a fent ismertetett a hatodik. Ezek közül kettő 1328, egy pedig /a jelenlegi/ 1859-es záródású. Levéltéri kutatások alapján kaphatunk majd feleletet a pénzek korabeli értékére, a helyi események részletesebb ismerete révén az elrejtés körülményeire vonatkozóan. A leletek helyi és tágabb területű előkerüléseinek elemzéséből, országos összehasonlítások alapján felbecsülhetetlen adatokat nyerhetünk a pénztörténet, a gazdaságtörténet és nem kevésbé a további helytortént.-ti kutatások számára.