Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

RÉGÉSZET ÉS HATÁRTERÜLETEI - Nagy Ádám: Pénzlelet Csongrádról, a 19. század közepéről

évvel korábbi pénzek is alkalmasak voltak a pénzvagycn halmozásra. Alig van adatunk arra, hogy a régebbi pénzek részt vettek-e s hogyan, a forgalomban, legalábbis ezüst értékük szerint elfogadták-e pl. Mária Terézia vagy II. József pénzeit. 4 pénzek túlnyomó többsége 2o krajcáros, a kor jó, középértékű váltópénze. A lelet pénztörténeti szexpontból éppen a konvenciós pénzrendszer idejét öleli fel, amely egyezséget még Mária Terézia kötött 1753-ban 3Bjorországgal és más német kisebb-nagyobb pénzkibocsátókkal, fejedelemségekkel, püspökségekkel, városokkal egységes pénzláb használatára. Az egyezségben résztvevők azonos súlyú és azonos finomságú pénzeket verettek. Ez a konvenció - változó tagokkal - 1857-ig, legtovább a Habsburg birodalomban volt érvényben. E pénzrendszer s e korból származó leletek jellegzetes, az egykori forgalomban jól használható pénze volt a 2o krajcáros. Nagyon fontos a lelet összetételében az idegen pénzek előfordulása. Ez esetünkben 119 db, ami az országosan előkerült leletek arányaitól némiképpen eltér, amennyiben az átlagosnál kevesebb az idegen pénz leletünkben. Érdekes számba venni a külföldi pénzeket származási, ill. kibocsátási hely szerint is. A csongrádi leletben a Habsburg birodalom pénzein kivül legnagyobb számban Bajorországból, 3randenburgból, Szászországból, Nürnbergből és Salzburgból találhatunk véreteket. Töbo hasonló korú lelet összehasonlításával, elemzésével ezekből az adatokból sok hasznos ismeretet merithetünk majd a kereskedelem irányára, intenzitására, alakulására, stb. A leletben több különböző névértékű pénz is előfordul. A 2o krajcároaokon kivül legtöbb a tallér, amely általában 12o krajcár körüli értéket jelentett, majd a 24o krajcárt érő dukát következik számszerint. Néhány 17, 15, lo, 7, 6, 5 és 3 krajcáros pénz is van a leletben elenyésző számban.