Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

RÉGÉSZET ÉS HATÁRTERÜLETEI - Rózsa Gábor – Varga András: Kultúrrétegek statigráfiájának előkutatása talajszondázással

tathattunk, a halom D-i oldalán levő furatokban újra az átégett rétegek sűrűsödését tapasztaltuk. Az omladékok vastagsága egyre nagyobb. - A DK.6. szondapontnál a felszin alatt 96 cm-rel kezdődő 28 cm-es omladékréteg sajátossága, hogy a következő DK.4. furatban is megtalálható, de itt már nem égett át. Itt találtuk a horizontális irányban legnagyobb kiterjedésű Összefüggő omladékot. « következő mintavételi helye ken az eddigiekhez hasonló elosztásban jelentkeznek mikronyomok. Az ÉNY.4. és DK.lo. fúrások közötti térrészben megfigyelhettünk egy mederszelvény-kitöltődést, melyben a sárga homokra először sárga agyag települt, majd erre nagy vaetagságban sötétszürke humuszos agyagréteg rakódott le. A DK.lo-12. furatokban jelentős vastagságú omladékot harán toltunk, mely meghaladta a 4o cm-t is. A DK.18. furattól kezdve a halom felszine erősen meredélyes lesz, ennek tetején találtuk meg az eddig legvastagabb omladékot, mely a DK.2o-ban 6o cm, a DK.22-ben 3o cm-re csökken. A DK.26-28-3o. fúrásokban jelentkező nagyvastagságú humuszos kitöltő désben majd mindenütt megtalálhatók a csont-,

patics- és ha mumaradvónyok. A DK.32. furatban még a sárga agyagrétegen találtunk hamus nyomokat, de a további furatok már mind sterilnek bizonyultak. Az eddigi közel száz mintavétel igy, szelvényvonalakba rendezetten is további lényeges megállapításokra juttathatja a kutatót, ha a Móra Ferenc Múzeum raktárában lévő, rendezett furadékmintókat különböző /műszeres/ vizsgálatoknak vetik alá. 2gy ilyen mintabázis feldolgozására több szakemberből álló team-et lehetne összeverbuválni. Az esetleges későbbi hitelesítő ásatás helyszínén akár segédvonalakkal, akár egy kisebb területet hálózattal lefedő részletes kutatást lehetne elvégezni. 3izonyitva érezzük, hogy a régészeti feltárások előkészítő munkáinál létjogo-