Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

RÉGÉSZET ÉS HATÁRTERÜLETEI - Rózsa Gábor – Varga András: Kultúrrétegek statigráfiájának előkutatása talajszondázással

- A ENÏ.6. fúrásnál harántoltuk.először az átégett omladékréteget a jelenlegi felszin alatt 17o cm mélységben. A vörösre égett agyag vastagsága itt csak lo cm, de a következő furatokban már 26 cm, illetve, de lényegesen magasabb szinten, a felszíntől lo5 cm-nyire. - A szondaszelvények "Centrálisában már 12o cm vastagságú az a barna homokos agyag, melyben igen sok a paticsos, hamus, égett vagy égésnyomos réteg, melyekből már a szonda kiemelésekor egyértelműen látható, hogy a közelben újabb kőkori ház nyomára bukkanhatunk. - Az ÉK.2. fúrásban feltevésünk beigazolódott, itt kétszer is harántolt a szerszám 15 cm vastag omladékot. Mindkét omladékréteg alatt jól megkülönböztethető kemény agyagréteg helyezkedett el, ami egyértelműen a ház eredeti- és megújitott padozatára utalt. - Az ÉK.4. fúrásnál a felszínhez közeli 45 cm-nél találtuk meg az átégett réteget, melyet közel vízszintesen még a kö vetkező fúróhelyeken kiterjedve is észlelhettünk. Ezen a részen beigazolva láthattuk az 5 m-es intervallumköz, mint helyi kutatási alapmodulus helyes megválasztását. Az ÉK.4. fúrási pont az összes szondázási hely között is kivételesnek tekinthető, mert itt találtunk csupán zöldes árnyalatú rétegeket. Itt az altalaj elkülönítése sem végezhető el teljesen egyértelműen. Ahhoz, hogy ezekben a ho mályos kérdésekben is tisztán "ássunk, szükségessé válhat a szondázási helyek sűrítése. Következő pontunk szintén meglepetést tartogatott: - Az ÉK.6. fúrásban 5 különböző szintben tudtunk átégett réteget elkülöníteni. A legalsó a felszíntől 3,3 méterre helyezkedett el, az omladékok között mindenütt hamu- és paticsrögök sokaságát találtuk. Itt tükröződik a legszemléletesebben a teli fejlődése, a különböző népcsoportok egymás utáni megtelepülése.