Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

RÉGÉSZET ÉS HATÁRTERÜLETEI - Rózsa Gábor – Varga András: Kultúrrétegek statigráfiájának előkutatása talajszondázással

maradjon". Nos, ha megvizsgáljuk a halastó vízellátását szolgáló főcsatorna talajmechanikai szakvéleményét, meg bizonyosodhatunk arról, hogy az élő Tisza mai medréhez képest maximum loo-15o méternyire volt korábban nyugatabbra, az ásatás területén tőzeges szerves tavi üledékek képeznek rétegsort. Látjuk tehát, hogy a régészeti feltárások elckutatási munkáit a talajszondézás felhasználásával is el lehet végez ni. A tényleges feltárás helyének optimális kiválasztásához a megfelelően kialakított ezondázási szelvények kellő adathalmazt szolgáltatnak. Az ismertetett kézifúró módszerek összes hátrányát /nagy lyukátmérő, nehéz munka, sokfogású és lassú haladás, morzsolt minta, stb./ kiküszöbölhetjük, ha a talajmechanika i gyakorlatban is alkalmazott 30RR0 típusú motorszondát alkalmazzuk. Ez a berendezés egy 3,6 LE-s belsőégésű motorról kapja a meghajtást, mely az áttételi mű segítségével a percenként 6000 fordulatot 4o-6o-ra redukálja. A fűró-spirál viszonylag kis emelkedési szöge és a redukált fordulatszám egyenletes, a motor önsúlyából származó nyomás mellett lehetővé teszi, hogy a szerszám dugóhúzó módjára, a rétegek morzsolása és összekeverése nélkül hatoljon be egy fogásra mindjárt looo mm-re. A beforgatott fűrószerszám csupán a spirállemeze térbeli szalagja mentén vágja szét a furadékot a lyukpalást hengerfelülete a kézi mechanikus emelővel történő kiszakitás során alakul ki a talaj nyírásának legkedvezőbb nyomásviszonyok között. Az igy kiemelhető minta régé szeti szempontból zavartalannak tekinthető, szükség esetén még az irányviszonyait is lehet rögzíteni. A berendezés 4o, 60, 80 és 14o mm-es átmérőjű fúrókkal üzemeltethető, melyek közül archaeológiai célokra a leg kisebb roncsolást okozó 4o milliméteres átmérőjűt alkalmazzuk. A spirális fúrószerszám palástján az 5-7 mm vastagságú igen kisméretű rétegek is elkülöníthetőek, ezért a kiérté-