Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

RÉGÉSZET ÉS HATÁRTERÜLETEI - Rózsa Gábor – Varga András: Kultúrrétegek statigráfiájának előkutatása talajszondázással

mazhatóak; amelyekkel a kutatási adathalmazból kiválasztható paraméterek által hordozott maximális információ nyerhető. Elméleti vizsgálódásaink a lelőhelyek archaeo-statisztikai modelljének konstrukciós felvételeivel, azok meghatározásával foglalkoztak. Az információ mennyisegének meghatározásához a kultűrrétegek fúrólyukakból megismerhető paramétereinek empirikus sűrűségfüggvényeiből lehetett kiindulni. Az elemzés során azt tapasztaltuk, hogy a belőlük szá mitható statisztikai mérőszámok értéke, vagyis a függvény in forméeiótartalme elsősorban az intervallumok szélességétől, nevezetesen a mintavételi helyeink sűrűségétől és folytonosságától függ. Az optimális intervallumszélesség á priori megválasztása az adott lelőhely archaeo-statisztikai modellje helyes megítélésének is igen alapvető feltétele. Röviden: - egy lelőhely fúrásmintáinak paraméterértékei /pl. a kultúrréteg vastagsága, vagy az elkülöníthető rétegek szórna, stb./ valószínűségi változóknak tekinthetők, ha figyelmen kivül hagyjuk a tervszerű fúrólyukkitűzés miatt azok bekövetkezésének bizonyos fokig irányított valószínűségét, - igy bekövetkezésük csaknem véletlenszerű, de értelmezési tartományuk csak és kizárólag az adott lelőhelyre korlátozódik; - a fúrási technológiából adódóan a talajminták diszkrét /nem folytonos/ mintáknak tekinthetők, mig maga a kultúrréteg, annak teljes statigráfiája /a bennük elő forduló undulációt jelentő beáBáeok, árkok, falak és gödrök ellenére!/ többé kevésbé folytonos; - ilymódon bármely vizsgált paraméternek előállíthatják az elméleti és empirikus eloszlás- és sűrűségfüggvényeit, számolhatjuk a legfontosabb statisztikai jellemzőket; a parameter első- és második momentumait, vagyis az átlagértéket és a szórást. Levezethető még az átlagérték szórása, a variációs tényező és a relativ szórás is.