Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982
RÉGÉSZET ÉS HATÁRTERÜLETEI - Rózsa Gábor – Varga András: Kultúrrétegek statigráfiájának előkutatása talajszondázással
Rózsa Gábor - Varga András: KULTÚRRÉTEGEK STATIGRÁFIÁJÁNAK ELŐKUTATÁSA TALAJSZONDÁZÁSSAL A gyakorlati régészek ma is bibliaként forgatott kézikönyve 1954. évi kötetében a szerzők óva intenek a régészetileg jelentős területek ún. "próbafúrásaitól", mert a fúrás: "... csak nagyon kis helyről ad tájékoztatást a várható jelenségekről, s azok rétegtani viszonyairól. Bizonyos rétegződést meg lehet ugyan állapitani, de abból következtetni alig lehet. Általában a költségmegtakaritassál forditott arányban álló hibalehetőséget rejt magában, ezért ne alkalmazzuk!" A tilalom ellenére itt-ott még a szakirodalomban is megjelenik a talajmintavételi fúrások régészeti alkalmazásának lehetősége, de a módszer elterjedéséről, gyakorlatáról máig sem beszélhetünk. Néhány régész ugyan felismerte a talajvizsgálatok jelentőségét, pld. több helyen ismerik mér a lo méteres fúrások 5oo m-es modulusú négyzetrécshálózata alapján szerkesztett földtani atlaszokat, néhol felhasználják a meglevő - elsősorban talajmechanikai célból készitett munkák eredményeit, de a mintavevő szerszámot nem szivesen veszik kézbe, a módszereket az elérhető cél érdekében nem fejlesztik. A Szegedi Móra Ferenc Múzeumban először 1974-ben Sopron-Várhelyen, majd 1978-ban Szenna-Ropolyváron "vendégszerepeltünk" a JATE Ásvány- és Kőzettani Tanszék Földvári-féle kanala8 kézifúrójával az elvárásoknak megfelelő eredményesség gel. Első jelentős itthoni munkánk a Gorzsa-cukor majori r:itelesitő ásatáshoz 1973-79-ben elvégzett előkutatásunk volt. Ennek során: - a töobhektáros védett területen belül a vetületi É-nak tájolt 5o méteres négyzethálőzat sarokpontjaiban 23 db mintavételi hely adataiból tudtunk következtetni; - meg tudtuk állapítani a teli legvastagabb kultúrrétegének pontos helyzetét, amihez 2 db ún. felező /25 m-es/ hálópontot iktattunk be. Itt nyílt akkor a mára kiterebélyesedett IV. szelvény;