Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

RÉGÉSZET ÉS HATÁRTERÜLETEI - Szekeres László: A középkori településhálózat Északkelet Bácskában

ti lelőhely van nyilvántartva, amelyeknek neveit még nem sikerült azonosítani, akkor látszik caak igazén a lemaradás, azt a lemaradást némileg enyhíti az az indokoltan feltételezhető tény, hogy előfordulhatott, miszerint egy és ugyanazon a helyen kisebb-nagyobb megszakításokkal létezett település és megtörténhetett, hogy egy-egy elnéptelenedett település neve az újratelepítésig feledésbe merült, vagy hogy nevét szándékosan nem használták valamilyen ismeretlen oknál fogva, az újabban létrejött település megjelölésére, hanem egészen új név került a köztudatba és az okiratokba. Egyébként a 81 település közül, templomos települést huszonnyolcat sikerült meghatározni. A meghatározható, templom nélküli települések száma tizenegy, és kilenc azoknak a településeknek a száma, amelyeket csak megközelítőleg lehetett lokalizálni, de amelyek valamilyen elem segítségével térben mégis el voltak helyezhetők. Harminchárom esetben volt egészen bizonytalan a lokalizálás. Lehet, hogy ezen bizonytalanok között keresendők azok a települések, amelyek egy másik helynévvel együtt egy meghatározott települést jelöltek, de különböző időben. A kutatók véleménye egybehangzó abban, hogy földrajzi adottságainál fogva az Alföld a tatárjárás idején és a török hódoltság alatt is óriási veszteségeket szenvedett. A veszteségek listájára kell - sajnálatos módon - az okiratok pusztulásét is tenni, amelyek nélkül ma minden idevágó vizsgálódás nagy nehézségekbe ütközik, abbén a Vajdaság sem kivétel. Okirataink nem számosak és néhány kivételtől eltekintve nem olyan jellegűek, hogy önmagukban komplett képet nyújthatnának /Adorján és Csecstó határjárásai a 14. századból és Mátyás király adománylevele a 15. század közepéről a kalocsai dézsmalajstrom a 16.sz. elejéről/. Az irósos adatok és a régészeti adatok összevetése sorén három változatot lehetett megkülönböztetni.