Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

RÉGÉSZET ÉS HATÁRTERÜLETEI - Szekeres László: A középkori településhálózat Északkelet Bácskában

Szekeres László: A KÖZÉPKORI TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÉSZAKKELET BÁCSKÁBAN Örömmel fogadtam el a szives meghivást a szegedi múzeumi napokra. Sót, arra vállalkoztam, hogy negyed óra leforgása alatt egy olyan középkori téma kutatásának pillanatnyi állásáról kiaérlek meg körképet rajzolni, amely elég hosszú idóre visszamenően talán a legjobban elhanyagolt témák, problémák sorába tartozott és tartozik még ma is. Nemcsak nálunk Vajdaságban, hanem a vele szomszédos területeken is. Ez a középkori településhálózat kutatásának problematikája. Mindez annak ellenére, hogy éppen a középkori maradványok, elsősorban épületmaradványok azok, amelyek a legjobban vannak kitéve annak a veszélynek, hogy a földművelés, az építkezések és más nagyszabású talajmunkék következtében nyom nélkül elvesznek. Példának elég talán felemlíteni, hogy a 18. századi kéziratos térképeken számos esetben találunk feltüntetve középkori templomromokat, amelyeknek még ép falait lehetett abban az időben a fold felszíne felett látni, de amelyekből ma már szinte semmi sem látszik, amelyeket csak tüzetesebb kutatás után tudunk lokalizálni. Ez a helyzetkép az egész 'lföldre érvényes. Mindenek előtt azért, mert természetes építőanyagokban nagyon szegény terület és ennek következtében az emberi rombolás természetesen intenzivebb volt mint másfelé. Engedjenek meg itt egy rövid kis kultúrtörténeti kitérőt. Normális dolog, hogy a kutatót a terepen a romok helyének népi neve is érdekli. A megkérdezett helybeliek pedig gyakran mondják - legalább is mifelénk -, hogy a hagyomány szerint ezt vagy azt a romot "török templomnak" tartják. Miért? A legegyszerűbb magyarázat az lenne, hogy hódolt-