Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

RÉGÉSZET ÉS HATÁRTERÜLETEI - Kürti Béla: Régészeti adatok a Szeged környéki avarság településtörténetéhez

Ez utóbbi szállásterület központja a mai Ásotthalom vidékén lehetett, mint azt az ún. "átokházi lelet" tanúsítja. Az üvegbetétes, lemezes aranyozott övdiszek és ezüsttel tausirozott kereeztvasü szablya alapján egyértelműen a Mezőszilas-Tótipuazta körhöz sorolható magányosan eltemetett harcos rangját ezüst ivókürtje jelezte. 2 halott valószínűleg a Duna-Tisza közén elterülő kagáni székhelyet délről övező új települések katonai vezetője lehetett. A fenti időszakban megszaporodó Duna-Tisza közi telepek számát emelte az űthalom táján letelepült kis közösség is. Az itt előkerült, széles körben ismert, halat tépő sast ábrázoló arcvédő lemez alapján ugyan általában az itteni megtelepedést a korai időszakra szokás keltezni, magunk azonban az ezüst tausirozású hosszúfülű kengyel alapján hajlamosak vagyunk e lelőhely anyagát az étokházi sir körébe sorolni. /E település élete az itt feltárt leletek alapján a VIII. századba.} is folytatódott./ A ~zeged környéki nagy avar temetőkben számos, az ún. közép avar korhoz sorolható lelet került elő, e temetők területén azonban önálló közép avar temetőrészt nem sikerült feltárni. A Fehértó-A temető esetében úgy tűnik, mintha a korai közösség temetkezései nem folytatódnának, a kései időszakban talán új megtelepedéssel számolhatunk, .x kundcmbi temető közössége életében ez az időszak nem jelentett törést. Sajátos helyet foglal el a Szeged-környéki avar településtörténetben a makkceerde_i temető. A temető területén Móra Ferenc és Csallány Dezső ásatásain összesen 33 fülkesir került feltárásra /kb. az összsirszém lo /t-a!/, s, sirok jelentős részét - a korábbi datélásckkal ellentétben - 67o utánra keltezhetjük. S temető sirjainak nagy része szegényes leletanyagot őriz, igy a betelepitée kezdete nem dönthető el minden kétséget kizáróan. Ha el is kezdődött a VII.