Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

RÉGÉSZET ÉS HATÁRTERÜLETEI - Kürti Béla: Régészeti adatok a Szeged környéki avarság településtörténetéhez

Kis létszámú korai temető került feltárásra a Szőreg-A. lelőhelyen. /Környékünkön első izben innen adatolt a fülkesiros temetkezés szokása./ A temető korai voltát a viszonylag nagy számban előkerült szürke, korongolt, néha kiöntőcsöves edények, préselt lószerszámdiszek, övveretek jelzik. Ugyancsak a s_zőre_gi határban került elő az 197o. évi érviz alkalmával nyitott homokbányában egy magányos avar sir, amely rítusa alapján a Szegvár-Oromdülőben feltárt korai temetőhöz kötődik. A sírban talált leletek és a magányos eltemetés alapján a sir halottját a Szőreg-A. temető közössége vezetőjének tarthatjuk. A Ezőreghez csatlakozó Deszk, Klárafalva, Ferencszállás, Kiszombor, Kúbekhóza által körülzárt kisebb területen egy korai közösség számos kis temetője található, melyek a feltárt leletanyag alapján időben és társadalmi rangban nagyon közel állnak egymáshoz. E temetők népével szoros összefüggésben állhatott a Töröickanizsa /Jugoszlávia/ határéban feltárt lovassir halottja. A sírból előkerült több, mint 5o db arany, vagy aranyozott övdisz és lószerszámdisz alapján a lelet jelentősége egyedül a kunágotai sírral vethető öszsze. A dél-alföldi korai avar lelőhelyek elterjedését ill. leleteit figyelembe véve feltételezzük, hogy a törökkanizsai sir halottja egykor a Tisza-Maros-Aranka köze életét közvetlenül irányító avar méltóság, tarkán lehetett. Eltemetésére valószínűleg még a VI. század végén kerülhetett sor. Uralmát a három folyó által határolt területen gyakorolhatta, szállásterülete szélét keleten a németszentpéteri lovassir és a fönlaki ötvössir /mindkettő Románia/ jelenthette . A Maros déli oldalához hasonló korai betelepedésről az északi oldalon, Tápé, Algyő határából nem számolhatunk be, mivel úgy tűnik, hogy e terület mikroföldrajza alapján itt a környéktől eltérő fejlődéssel számolhatunk. E tájon