Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

RÉGÉSZET ÉS HATÁRTERÜLETEI - Vörös Gabriella: Későszarmata fazekasműhely Sándorfalva-Eperjesen

II. csoport: 3arna szinű, fekete foltos, roeszul égetett edénvek töredékei. Az egyetlen összeállítható edény alapján kézikorongon készültek. Előzményeik a korábbi telepeken gyakori, kézzel formált, durva edények lehettek. Előállításukhoz, kiégetésükhöz nem veit szükség fazekaskemencére.^° Számuk feltűnően kicsi, ebből a tipusból mindössze 4 db került elő. III. csoport: Világosszürke, gvorskorongon készült, apró kavicsokkal soványitott, vékonyfalú edények töredékei. ívelten kihajló, rövid peremük egyenesre levágott, az edénvek alján jól látszik, hogy a korongról való levágásuk után nem simították el az edény fenekét. Ez a kerámia több helyen feltűnik későszarmata telepeinken.^ A korábbi szarmata telepeken ismeretlen, leginkább a gepida kerámiára emlékeztet. Az egyik gödrünkben kétoldalas sűrűfésű is előkerült, ami szintén azt bizonyitja, hogy a telep népessége kapcsolatban állott az ekkor már a Tisza másik oldalán élő szomszédos gepidákkal, összesen 6 db edénytöredék tartozik ebbe a csoportba. IV. csoport: A telep kerámiaanyagának döntő többsége, 97 *-a a negyedik csoportba sorolható. A korongon készült, finom kidolgozású edények közös jellemzője a szürke, vagy a feketéhez közel álló színárnyalat. A sokféle forma és a változatos diszités ellenére e kerámiacsoport nagyon is egységesnek tűnik. Előállításához, kiégetéséhez a telep, és az általunk feltárt kemence szolgáltak. Az edénykészités alapanyaga rendkivül finom szemcséjű tiszai agyag, amit soványitás nélkül, az agyag bizonyára alapos előkészítése után formáltak edénnyé. "Magyarország területén egyetlen más folyó sem szállít olyan finomszemű, lebegő anyagot, mint a Tisza. '•. hegyvidéki folyók hordaléka mind lényegesen durvább szemű... A Tisza hosszú alföldi útján rendkívül lecsökkent eséesel halad û-felé, a hullámain már csak a legfinomabb anyagot szállítja és ülepíti le."'" A telepen előkerült ron-