Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - Gaskó Béla: Múzeum és természetvédelem

emlősfaj nyert területen kivüli védelmet /került a tilalmi listára/. Érdemes idézni Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter 19ol-es körrendeletéből: 2.§ "Aki az 1. §-ban felsorolt emlős állatokat és madarakat pusztítja, a madarak fée-zkeit és tojásait, fiait elszedi vagy azokat hatósági engedély nélkül forgalomba hozza, az loo/száz/ koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntethető. " 9.§ "Jelen rendeletem valamennyi községben a szokásos módon kihirdetendő, annak határozmányaira a mezőőri személyzet külön kioktatandó s a határozmányok megtartásának ellenőrzése az erdőőri és útfenntartási személyzetnek is kötelességévé teendő." Ujabb jelentős mérföldkő az 1935. évi II. magyar erdőtörvény. Itt külön fejezet foglalkozik a természetvédelemmel. Élve a határozat adta lehetőségekkel országszerte sorra létesülnek a kisebb-nagyobb védett területek. A korai védetté nyilvánítások közös pozitívuma, hogy sok, különben pusztulásra ítélt biotopot sikerült igy átmenteni. Közös hibaként az egyoldalú erdész-természetbarát szemlélet róható fel. Kivételt egyedül 3átorliget jelentett, ahol 1948 és 1951 között a Természettudományos Múzeum munkaközössége elvégzi a terület teljes faunisztikai és botanikai felmérését. A kutatásba külső szakembereket is bevonnak. Az 1961. évi 18. sz. törvényerejű rendelet Ma a hozzátartozó módosítások/ ellenére az 197o-es évek közepéig a természetvédelem és a természettudományos muzeológia más utakat követ. 1972-ben létrehozzák az ország első nemzeti parkját, a Hortobágyi Nemzeti Parkot. Ezt 1975-ben a Kiskunsági Nemzeti Park megalakítása követi, majd 1976-ban a Bükki Nemzeti Park zárja a sort. A továbblépés igénye mindenképp megkövetelte ezek UNESCO