Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - Csongor Győző: Szeged-Alsótanya növényvilágáról (I. Csipak sömlyék)

radványnövénye.'Itt szokatlan, hiszen a tölgyesek, akácosok s a laza homok növényeként tartják számon. Ritkaságnak számit a keskenylevelú gyapjúsás /Eriopho­rum augustifolium Honckeny/ s még inkább az epergyöngyike /Muscari botryoides /L/Mill/ jelenléte, melyet eddig megyénk bői csupán a Zsombói erdő vizenyős részéből ismertünk, Lá­nyi 3. pedig a jelenleg határon túli Szelevényi erdőben gyűj tött. Érthetetlen, hogy a megye flórájának első kutatója nem lelte a gyikhagymát /íllium angulosum L./, csupán Kitaibel száz évvel előtti adatát /Kitabelii Additamenta/ idézi. Ez a növény az alsótanyavilági sömlyékeken, igy itt is igen kö­zönséges . A zsombékos terület legszebb ékessége a szibériai nő­ szirom /Iris sibirica L./ és a rendszertani szempontból Lin­né szerint kétséges /?/ s ezáltal "korcs"-nak degradált má­sik nőszirom faj /Iris spuria L./, melynek még népies neve sincs s igy flóraműveinkben mindenütt csak "fattyűként" sze­repel /!/. Mindkét növény a zsombékoló sáshoz hasonló megje­lenésű, párnákat képez. Hasonló, tömeges, együttes előfordu­lásukra alföldi területen még sehol sem akadtam. Kutatóink 3orbás Vincétől kezdve napjainkig is csak szórványos előfor­dulásaikról számolnak be. A két nőszirom faj páratlan "együttese" - magéban megér demelné a terület védelem alá való helyezését. Hát ha még az Orchideákat is megemlitjük, melyek közül nem egy az utóbbi é vek örvendetes fölfedezései közé tartozik. Nem kell még száz lépést sem tennünk, hogy a sömlyék és a homokhát találkozásé nál, aránylag kicsiny termőterületen öt fajukat egymás után fölleljük. Legkorábban, április végén kezd viritani az agár kosbor /Orchis Morio L./. Megyénk mostani területéről, Királyhalom mellől először emliti Lengyel Géza 1914-ben. Lányi 3éla Kő­laposán gyűjtötte. Győrffy Istvánnal magam is láttam 194o­ben a szabadkai országút mentén. Első elszáradt példányét a

Next

/
Thumbnails
Contents