Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

TÖRTÉNELEM, IRODALOM-, MŰVÉSZET- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - Nagy Miklós: Az 1919-es szegedi francia megszállás és a város ellenforradalmi gócponttá alakítása

felelő szervezkedési lehetőséget biztosítsanak a franciák. Gömbös április végi belgrádi és szegedi tárgyalásai nyomán végülis Szegeden jött létre április 25-én az Antibolsevista Comité 12 tagú végrehajtóbizottsága Kelemen Béla elnökletével. De Lobit tábornok, a Magyarországi Francia Hadsereg parancsnoka a következőkben irts elő Charpy tábornok, a szegedi városkormányzó közvetlen felettese számára a vegrehajtóbizotteággal kapcsolatos magatartóst: "... maradjon semleges, de adja a komité tudtára, hogy amennyiben gyorsan létre tud hozni olyan direktóriumot, amely összetételében és programjában kielégiti a lakosság többségének elvárásait, úgy e testület kollaborálását hajlandó lesz elfogadni." Végeredményben az emiitett utasitás tekinthető alapvető jelentőségőnek a szegedi ellenforradalmi bázis létrejöttének elősegitésében. De Lobit Charpynak küldött utasitásához fűzött személyes megjegyzése azonban az ellenforradalmi szervezkedés résztvevőivel szembeni alig leplezett ellenezenvét tükrözi: "... ezek az emberek jobban aggódnak pénztárcájuk, mint hazájuk sorsa felett és képtelenek egy valódi hazafiúi érzésben megtalálni a lendületet, amely egy komoly akció végrehajtáséhoz szükséges. Saját maguk által tehetetlenségre kárhoztatva elég kisstilű módon minket akarnak becserkészni és a mi vontatónkra vetik rá magukat." •Az ellenszenv héttereben minden bizonnyal a francia politikai, katonai vezetés azon dilemmája húzódott meg, hegy az ellenforradalméroknak nyújtott támogatással a magyar társadalom azon rétegével kerültek kapcsolatba, amelyet világháborús felelősségükért legfőképpen "büntetni" akartak. Kelemenek elsődleges feladatuknak tekintették, hogy eltávolítsák poziciőjukból az általuk kommunistabarátnak tekintett - bár korántsem baloldali - városi vezetőket és hegy megszerezzék a szegedi fegyveres erők vezetését. Politikai