Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982
RÉGÉSZET ÉS HATÁRTERÜLETEI - Bokorné Nagy Katalin: Kísérlet az újkőkori tetőnehezékek meghatározására
5. Nemcsak házakban, házfalak mellett találjuk meg a nehezékeket, hanem szétszórtan, gödrökből is kerülnek elő é_p_ nehezékek. 6. Az igen kicsi, 9-12 m^ alapterületű kunyhóban nehezen tudták a hálókat kiszárítani. Ma is a vízpartokon, szabadban szárítják a hálókat. Valójában mik lehettek az eddig hálónehezéknek tartott agyagtárgyak? Az 5. éa 6. típusba sorolt tárgyak - mint fentebb kifejtettük - keritőháló nehezékei ill. ütőkorongok lehettek. Az 1. és 2. típusba soroltak /átfúrt agyagnehezékek/ valószínű háztetőnehezékek voltak. A vesszőből, szalmából, lombból készült tetőzetet az újkőkorban éppúgy, mint az utóbbi évszázadban le kellett szorítani, amire a sodrott kötelekre felerősített nehezékek voltak a legalkalmasabbak. Bronzkori házak tetőzetét "szorító rudazassál és agyagnehezékekkel lehúzott szalmakötéllel" is biztosították. /Vargha László AÉ 1955.153./ Szorító rudazás vagy kötélzet ábrázolása ház alakú urnákon vagy házmodelleken is felfedezhető /pl. Kenediné Szántó Lívia: Az etruszkok nyomában Bp. 1977.46., Lártélyi kemence vagy házmcdell; Röszke Ludvár házmodell; stb/. Trogmayer Ottó feltételezi, hogy a Ii.aroslele-Pana ásatás 3. gödréből előkerült nagyméretű edény vállát díszítő fényezett plasztikus bordadisz házat /?/ ábrázol /AÉ 1964. 7o. 3/3 és 12/5 kép/. Ehhez annyit tennék hozzá, hogy az újkőkorban nyoma sincs az axonometrikus ábrázolásnak, ezért valószínűbb, hogy a fényezett bordák a háznak csak a tetőzetét örökítették meg, pontosabban a leszorító kötélzetet. Agyagnehezékek legtöbbször a házakban vagy a házfalak mellett csomókban kerülnek elő /Banner Dolg. 1932. XVI/alsó kép, X. tábla és lo. , 13., 22., 38-39. old.; Schupiter Dolg. 1931. 58.; Krecsmárik AÉ 1915. 31-35.; Banner Dolg. 1931. 66.; Csallány Dolg. 1932. 56./ Valószínű azért így kerül-