Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

TÖRTÉNELEM, IRODALOM-, MŰVÉSZET- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - Halmágyi Pál: Fejezetek a makói „Hagymaszövetkezet” történetéből (1900-1906)

az árért Makón hagymát, a kertészek pedig igy nem tudtak eladni. Közben persze Landesmanék a piaci ár alatt adtak el hagymát raktárukból, mialatt a kertészeket arra biztatták, hogy ók ne adjanak el, mert később még magasabb ár lesz elérhető, a külföldi kereskedőket pedig arra beszélték rá, hogy későbbi szükségleteiket is most fedezzék, természetesen tőlük, - és magétól értetődően jóval lo korona feletti áron. /A külföldi vevő úgy érezte jól vásárolt, hiszen a manipulált piaci ár 14 korona, s ő ez alatt vett egy-két koronával, ám valójában a Landesman cég járt jól, aki a 7-8 koronáért vett hagymát 11-13 koronáért adta tovább./ Mind ezt onnan tudja olyan jól Stegman Izsók, mert mint irja: "volt idő, mikor annak a társaságnak én is tagja voltam, és tudom hogy szemeik előtt sohasem lebegett 4 a hagymatermelők érdeke." Nagyon valószinű, hogy mind kettőjük előtt a saját anyagi érdekeik lebegtek - melyek óriási távolságban voltak a termelők érdekeitől -, e ezeket veszélyeztetve érezve a másik cégtől, mindent megtettek annak lejáratására. Az azonban kiviléglik kettejük harcából, hogy a kereskedelem részéről mennyire befolyásolható a hagyma óra. A mindenki által oly sokszor emlegetett termelői érdekeket óvni jött létre az első makói "Hagymaszövetkezet", a Szegedi Királyi Törvényszék, mint Kereskedelmi 3iróságnél bejegyzett pontos név szerint: Makó és vidéke hagyma és zöldségtermelők szövetkezete. A szövetkezet előkészitő bizottsága 19oo május 15-en adta ki felhivásót és a gyűjtőiveket a szövetkezet üzletrészjegyeinek jegyzésére. A felhívásban a következőket olvashatjuk: A mezőgazdasági termények árának esése ill. a mez5gazdasági termelés költségeinek emelkedése folytán beállított általános gazdasági hanyatlás, fokozottabban sújtja a Makó és környéke hagyma- és zöldségtermelőit. A felhivés rávilágit arra, hogy e gazdasági visszaesést nem a