Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

RÉGÉSZET ÉS HATÁRTERÜLETEI - Bokorné Nagy Katalin: Kísérlet az újkőkori tetőnehezékek meghatározására

Az általam feltételesen "ütő" -vagy "vadászkorongnak:" /5. tipus, lásd 2. rajz felső/ nevezett agyagnehezékből 13 db van a Tornyai J. M. régészeti gyűjteményében /pontosabban: 13 agyagból, 3 db kőből van. Az utóbbiaknál a kő másodlagos felhasználásáról van szó, a nyéllyuknál eltört kőbalta másik végén is vályúszerű bemélyedést képeztek ki./ Miért gondolhatunk arra, hogy vadászszerszámok voltak? Egyrészt azért, mert a néprajzi anyagban találhatók hasonló formák fából, /zsinórra kötve szárnyasok, kis ebb vadak elütésénél használták, pl. a "libucütő"/, másrészt azért, mert hosszú zsinórra kötött vadász ill. halászeszközt, a halásznyilat az újkőkorban is ismerték. Ezt a nyilfajtát a rákötött hosszú zsinór segítségévéi vissza is lehetett húzni. Az agancsnyilhegy visszaszerzése nemcsak a rajta lévő zsákmány miatt volt fontos, hanem azért is, mert csak hosszabb gyakorlás után lehetett egy-egy újabb nyílheggyel pontosan célba lőni. Ugyanez vonatkozhatott az "ütőkorongra" is. Az "ütőkorongok" megtalálhatók a Körös és Tiszai kultúrában, valamint a Gorzsa csoportban is /Kotacpart Vata t. 5 agyag, 1 kő; Bodzáspart 1 db; HMV Halász porta 1 db; Gorzsa Fócsi t. 1 db; Gorzsa Kovács t. 1 db; Kopáncs Zsoldos t. 2 /?/ db; Kökénydomb 1 db kőből, Gorzsa Cukor major 1 db/. A 6. tipueú, általam keritőháló nehezékeinek tartott darabokból igen kevés van a régészeti gyűjteményekben /A Tornyai J. M. régészeti gyűjteményében 2 biztos, 3 bizonytalan darab van - Kutzián Ida: A Körös kultúra. Diss. Fann. 1944. monográfiában 1, esetleg 3 db szerepel XI/2, esetleg I/lo és XIV/9 /Mindegyik darab Körös kultúra telepéről származik/. Miért gondolhatunk arra, hogy a halászháló süllyesztését szolgáló, tehát a háló aljára kötött nehezék volt? 1. Feltűnő a középkorban ée újkorban is használt és