Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

RÉGÉSZET ÉS HATÁRTERÜLETEI - Antal Elemér: Az archeoradiológia lehetőségei és korlátai

kiknek munkája nélkül alig tudna tegnapi meggyőződést té* védéssé minőeiteni, 3 remélheti, hogy a holnap igazságke­resői mai tévedését megfelelő és megérdemelt hálával fog­ják emlegetni. Mint a tudomány minden ágában, az archeoradiologia fejlődésében is megvan a hármas periódus, az emiitett mindent röntgenezés utáni letörés, majd a jelenlegi hely­zet, amelyet az jellemez, hogy a vizsgált tárgyhoz alkal­mazott technika hozhat kielégítő és pontos eredményt. A sirleletcsontok vizsgálata csak annyiban hasonlit a ko­rábbihoz, hogy egyedül a röntgensugarak maradtak meg, de változott a röntgengép, a film, a szűrők, a sötétkamrai technológia, és belépett a lágyrészhelyettesités. Ezzel a megváltozott technikával értünk el olyan képminőséget, a­melyet az élő emberek vizsgálatánál követelünk meg, igy a eirleletcsontdiagnosztika megközeliti a szövettani diag­nosztikát, a határesetek eldöntéséhez kell csupán szövet­tani, vagy elektronmikroszkópos vizsgálatot, kiegészitést kérni. A nemrégen megjelent géptipussal, amely lehetővé tette az igen vékony csontok, rétegek vizsgálatát, lehe­tőség van már cserepek és festmények röntgenezésére is. Jelenleg ott tartunk, hogy reprodukcióra tökéletesen al­kalmas képek készülhetnek. Mégis úgy gondolom, udvariat­lan hálátlanság lenne azt mondani, hogy a folyóiratokban, szakkönyvekben látható képanyag nem használható, a bemu­tatásra szánt elváltozást csak nagy fantáziával és leg­feljebb öreg röntgenes sejtené, emiatt drága játék folyik, amellyel az amúgy is jól látható orditó elváltozás jele­nik meg. Biztosan ismert az a tény, hogy a legjobb fény­képet is mennyire el lehet rontani meg nem felelő techni­kával és silány papiron, de az is tény, hogy csak jó kép­ről lehet jó reprodukciót késziteni. A televiziós-képerőeitős röntgenberendezések segít­ségével hatalmas segitséget kaptunk a cserepek elővizsga-

Next

/
Thumbnails
Contents