Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

NÉPRAJZ - Tóth Ferenc: Erdei Ferenc szülőháza

Az Aradi utcai széles gyep játékra ceábitotta a környékbeli gyerekeket, Erdei Sándor emlékezése szerint: "A mi házunk előtti térségre egy bizonyos társadalmi szinten felüli gyerekek nem jártak. A szabó mester, a borbély, a kovács gyereke természetesen és Gerizdesről a proli-paraszt gyerekek mind oda jöttek játszani. A társaság 7o százaléka paraszt-proli, 2o-3o százaléka iparos." Erdei Ferenc az Aradi utcában született, amelyet joggal nevezett a hadak útjá

nak, lier az Árpád-korban erre vezetett Csanád vára felé az országos hadút. Ennek keleti szakaszén egykor Dózsa seregei meneteltek, "1649-ben - irja Erdei Ferenc - a vasas németek vonultak itt Világos felé és vissza onnan; 1919-ben a magyar vörös hadsereg egységei, majd rcmán és francia csapatok meneteltek rajta. És 1944 őszén itt jöttek be a felszabadító szovjet csapatok, azóta Vörös Hadsereg útja az utca neve." Szintén Erdei Ferenctől származik a reformétusok főutcá

ja elnevezés is. A törzsökös református városrész főutcája a mai Kálvin utca volt, de miként a katolikus kirajzó lakosság létrehozta a Kálvária /Beloiannisz/ utcát, úgy a kirajzó reformétusok pedig az Aradi utcát, melynek elején áll Erdei Ferenc szülőháza. 185o-ben a lo7 háztulajdonos cözal lo3 református, 4 katolikus. A lakók is - 3 katolikus és 1 zsidó családot leszámítva - reformátusok. A Vörös Hadsereg útja a hagymatermelés bölcső-helye - innen a hagymások főutcája elnevezés -, az utca története jól példázza a makói paraszt-polgári fejlődést. A vetemény-termelés az Aradi utcában a 19. század közepén átlagosan 38o négyszögöles veteményes kertekben és átlagosan 25o négyszögöl területű telken folyt. Erdei Ferenc szülőháza az elmúlt 19o év alatt igen sok átalakuláson ment keresztül. Az előkertes szcba-konyha-kamra tagolású kis hajlék 1793-ban épült és mindössze lo méternyire nyúlt be a 9o méter mély, óoo négyszögöles te-