Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

NÉPRAJZ - Nagy Ibolya: Életmódváltás és polgárosodás Szentesen egy kisnemes ház tükrében

kereteit. A Petőfi utcai ház saroképület, a Petőfi utcai oldalra öt, az Iskola utcára hét ablaka nyilik. Az ablakok közeit .toszkán fejezetű pilaszterekkel diszitették. A ház előtt oszlopos, fedett, illetve eg. ' -iszén zárt üveges tornác vonul végig. A gyalogkapu asztalosmunkája, és az ablakokon a rácsok feltehetően a ház újjáépitésével egykorúak. Két helyisége alá van pincézve, ritka jelenség az Alföldön az ilyen nagy fesztávú pince, hisz a magas talajvíz miatt kevés, illetve kiemelt pincéket építettek. A ház 184o és 1832 közötti átépítése kései klasszicista stílusban történt A vidéki kastélyok, főleg azonban a kúriák és a kisvárosi polgárházak továbbfejlesztői és gazdagitói az elsősorban 2 pesti mesterektől indított fejlődésnek. Szt a házat vásárolta meg 1887-ben dr. Péter Albert Ügyvéd és felesége, s az ingatlan a továbbiakban a család tulajdonéban maradt. Szentes története sajnos nincsen kellően feldolgozva, gazdaság- és társadalomtörténeti összefüggések még nem kidolgozottak. A Szentes-monográfia adatai a földraűveléssel-fuldmunkával foglalkozok arányának túlnyomó többségét mutat ják. 19oo-ban az összlakosság 24,8 %-a dolgozott az ipar, kereskedelem, hitel szakmában, míg 4,4 % volt a közlekedésben, illetve a közszolgálatban dolgozók és szabadfoglalkozásúak aránya. Ez az arány 191o-re 22,3 %, illetve 4,8 %ra módosult. Azonban a város 1883-tól vármegyei székhely, tehát jelentős hivatalnoki kar működött itt, gimnáziumi tanárok, az igazságszolgáltatásban, közegészségügyben, stb. dolgozók száma is szükségszerűen kellett, hogy emelkedjen, igy ha nem is beszélhetünk dinamikus urbanizálódásról, nem lebecsülendő az a réteg, melynek életmódját kívánjuk bemutatni. Sajnos a Péter család történetével, mint esettanulmány nyal nem ábrázolhatjuk ezt az átalakulást, fejlődést. Nem állnak rendelkezésünkre családi iratok, csupán személyes