Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Régészet - Ricz Péter: Avar temetők Észak-Bácskában

kori Tisza-parton elhelyezkedő homokbányában, a második fejtési rétegoen /mintegy l,5o-l,8o m/ sírok kerültek elő.

11 A terep eredeti állapotára /konfigurációjára/ ma már csak következtetni lehet, éppúgy mint arra is, vajon a temető használaténak idején ez a hely valóban a Tisza nyugati partját képezte volna. Az eddig feltárt sírok száma 35, ami azonban korántsem jelenti, hogy a te mető már feltárt. A sírok tájolása ENY-DK, kisebD eltérésekkel É illetve NY irányában. Csakúgy mint a fentiekben emiitett szokoláci, valamint moravicai temetők esetében, itt is túlnyomórészt érintetlen sírok kerültek napvilágra. A kedvező talajviszonyok következtében /mint fentebb emiitettük, homokról van szó/ ez a temető különösen alkalmas volt olyan megfigyelésekre, amelyeket a korábbi lelőhelyeken - lévén lösztalajról szó - nem sikerült tenni. Elsősorban a aírgödrökben elhelyezett egykori fakonstrukciók lenyomatait lehetett az átlagosnál lényegesen pontosabban megfigyelni és dokumentálni. Ezze szemben a sírok leletanyaga messze alulmaradt a korábbi három temető leleteinek. Az un. középavar korra jellemző sírleletek szerény voltára az eddigiek alapján csak azt a magyarázatot adhatjuk, hogy az ezévi munkálatok a temetőnek egy olyan részét érintették, amelybe a társadalmi ranglétra alacsonyabb fokán álló egyének földi maradványai kerültek. Ha ez valóban így lenne, tanulságos dolognak látszik párhuzamot vonni a "szegény" egyedek, valamint a számukra kiépített, s az akkori körülményeket figyelembe véve, több szempontból is rendkívül bonyolult nak tekinthető sírkonstrukciők között. Egyértelműnek lót szik az, hogy az avar társadalomban jelenlévő társadalmi különbeég a temetés pillanatában megszűnt, s így gazdagoknak, szegényeknek egyaránt kijárt a temetés keretén belüli utolsó kegyelet, amihez bizonyóra hozzájárult az egész lakosság.