Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Régészet - Kürti Béla: Szempontok a korai avar leletanyag értékeléséhez

régészeti leletanyagóban a történeti forrósok alapjón jelentós, egymástól merőben eltérő három nagy kultúrkör /bizánci birodalom, longobard és gepida királyság, avar kaganátus/ egymásra hatásának időszaka volt. Az önmagukban is kevert régészeti emlékanyaggal érkezett avarok temetőiben a saját emlékanyagon kivül számos más, tőlük idegen elemmel is számolnunk kell. Ezek idekerülését magyarázó lehetőségek: bizánci és longobard ajándékok; rablott bizánci és gepida emlékek; a letelepedés után az életben maradt germán lakosság avar korban is használt tárgyai; a korai avar időszakban forrásokkal is adatolt avar-longobard együttműködés emlékei; kereskedelem útján idekerült tárgyak. A fenti kérdéskörből egyetlen problémát emelnék ):i. A korai avar kor etnikai ill. kulturális ösazetevőinek sajátos területe a Bizánccal való kapcsolat kérdése. A probléma kutatása az első avar leletek felismerése óta folyik; bizonyos eredmények /Csallény, 1365/ elérése ellenére azonban ma is nyitott kutatási területnek tekinthető. Amikor az alábbiakban a kapcsolatok egy részét áttekintjük, csupán az elkövetkezendő évek kutatásainak irányát és tárgyát szeretnénk jelezni. Az avar kori leletanyag bizánci eredetű tárgyai közt első látásra négy csoportot különíthetünk el. A bizénci pénzek érthetően, mint idegen termékek értelmezendők /Csal lány, 1952; Huszár, 1954/; jelen előadás keretében csak érintőlegesen foglalkozunk velük. Hasonlóan figyelmen kivül hagyjuk azokat az /elsősorban 67o utáni/ ékszereket, melyekkel legutóbb Garam É. foglalkozott /198o/. Harmadikként emiitjük a korai bronzcsatok egy csoportjót, melyeket Csallány D. különített el jellegzetes bizánci kereskedelmi tárgyként /1954, 1957/. A legnagyobb, a korai avar leletanyagot teljesen étfogó, bizánci jellegűnek tartott leletcecport a korai