Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.
Régészet - Kürti Béla: Szempontok a korai avar leletanyag értékeléséhez
Kürti Béla: SZEMPONTOK A KORAI AVAR LELETANYAG ÉRTÉKELÉSÉHEZ A Kárpát-medence területén feltért, napról-napra gyarapodó és folyamatosan közzétett korai avar leletanyag sokrétűsége úgy tűnik, híven tükrözi az egykori avar történelemnek a történeti forrósokból ismert összetevőit, etnikai sokarcúségát. A korai avar leletanyag értelmezésekor tulajdonképpen részben az eredet, részben az interetnikus kapcsolatok kérdését szeretnénk vizsgálni. A Kárpát-medencében 567-ben feltűnő, 568-ban megtelepedő avarok eredetét filológiai és,történeti interpretációk a belső-ázsiai uar és a közép-ázsiai xyon /hion/ népek /népcsoportok/ egyesülésében lótják /Czeglédy, 1969/ /Közös, "varchoriita" elnevezésüket a Kárpét-medence "Vérkony" helynevei őrzik./ Az utóbbi évtizedek kutatásai alapján úgy tűnik, ez a kettős összetétel a régészeti leletanyagban is követhető /Bálint, 1978/. így pl. belső-ázsiai eredetre vezethető vissza a karikás kardmarkolat, a ncsszú fülű kengyel, a lándzsa; közép-ázsiai eredetűek a P-tartófüles kardok, a csuklózsinór-tartós markolatú kardok, a szürke, korongolt, ill. a durva korongolatlan kerámia bizonyos típusai. A közép-ázsiai falfestmények alapján bizonyos fülbevalótípusok is innen származhatnak. Az ún. fecskefarok vagy cikáda alakú övdíszek egyes csoportjai ugyancsak közép-ázsiai eredetre utalnak /Muzej arheologii, 1978/, bér ez a típus széles körben elterjedt a Káma vidékén is /Ma-zsitov, 1977/. A. korai avar leletanyag eredetét tekintve azonban kétségtelen, hogy a fentiek korántsem merítik ki a jelzett időszak régészeti kultúrájának valamennyi összetevőjét. A történeti forrósok ugyanis világosan szólnak olyan népekről, népcsoportokról, melyek vándorlás közben csatlakoztak az avarokhoz /Czeglédy, 1969. lo2/. Ilyenek pl. a kuturgurok, akik elkülönítésére az 193o-as évek végétől