Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Régészet - Ricz Péter: Avar temetők Észak-Bácskában

Riez Péter: AVAR TEMETŐK és

ZAK-BÁCSKÁBAN Az 1973-as év fordulópontot jelentett a Szabadkai yárosi Kúzeum /SzVM/ Régészeti Osztályónak működésében. Ebben az évben valóra vált egy régi álom, amelynek célja Észak-Bácska földjének régészeti kutatása illatve megismerése voltíA hosszú éveken keresztül elókészitési stádiumban lévő régészeti kutató program végre elérkezett ahhoz a pillanathoz, hogy immár ne csak beszéljenek róla, hanem hiteles régészeti feltárás formájában testet is öltsön. Első lépésként egy igen nagy mértékben veszélyeztetett népvándorlás kori temető feltételezett helyén indult meg a munka. Ettől a pillanattal napjainkig a régészeti ásatások egész sorára került sor Észak-Bácska területén, 2 amelyet hat vajdasági város határa képez. E feltárások túlnyomó többségükben leletmentő jellegiek voltak, igazodván a pillanatnyi szükségletekhez, s érintették szinte valamennyi jelenlévő kor régéczeti hagyatékát, a neolitikumtól a XVI. századig. Eredményességük tekintetében néhány kivétellel jó átlagleleteket adtak, utalva ezzel egy állandó, kiegyensúlyozott megtelepülési rendszerre, amely minden bizonnyal Észak-Bácska földrajzi helyzetéből adódik. Egyrészt a Tisza partvidéke, másrészt a homok és a lösz találkozóhelyein kialakult tavak, nemkülönben a homokból kiinduló ás a Telecskai domboknak nevezett löszplatót átszelő erek partvidéke ideális megtelepülési helynek számított már az ősidőktől kezdve . Talán a sors szeszélye folytán az elmúlt évek folyamán négy avarkori temető területén is beindultak a régészeti ásatások. Az indulásnak számító Tcpolya-Bónkertvógóhídi temető megáeása 19

7

3-ban kezdődött, s ma e SzVL. egyedül lezártnak tekinthető feltárásának számít. À lelőhely 3ács-Topolyától délre, mintegy 2 km távolságra he-