Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Természettudomány - Csizmazia György: Beretzk Péter madárgyűjteménye

nunk - úgy, ahogyan ő szerette volna, de haléls ebben megakadályozta. Gyűjteménye így nemcsak a hazai, de külföldi kutatók számára is hozzáférhető lesz és naplófeljegyzései - amelyek páratlanok a hazai madártanban - szintúgy. Ka már nincs madárgyűjtés, ez az anyag igy megismételhetetlenül egyedülálló. A rezervátumok problémája ma közismert. Urbanizélódó környezetünkben végbemenő ökológiai vizsgólatoknól az évtizedes adatok felbecsülhetetlen fontosságúak. Mai és a jövő képét vizsgálva, tudnunk kell, milyen volt az omis a múltban? Az evolúciós változás regisztrálása és a szabályozása csak így objektív és igazán értékes. Mit kell tennünk? Gaskó Béla és e sorok írója hozzókezdett a Beretzk-madórgyűjtemény és napló feldolgozásához. A bizonyára több évre áthúzódó munka befejezésének időpontjót biztosan nem mondhatjuk ki, hiszen ezt más hivatali munkánk mellett kell elvégeznünk. E sorok írója, mór mint VI. osztólyos kisiskolás, elkísérte Beretzk Pétert "Vadvízorszégba", s ez a közös Fehértó-jórós a Mester halólóig tartott. Igy a sok személyes élmény, tapasztalat segít a napló sok, egyéni és megfejthetetlennek tűnő részletének, szavainak feltárásában. A negyven évet átfogó fehértavi adatok kigyűjtése, megfelelő rendszerbe szedése a szómológép számára időt igénylő fáradságos munka, ebben nyújtottak segítséget biológia szakos tanárjelöltek - Székely Ernő, Kasza Tibor és Tóth Hajnalka,- akiknek ezért köszönet jar. Számtalan problémát kellett tisztázni: nomenklatúra-kérdések, madárfajok tájnevei és zsargon-nevek azonosítása, időpontok és helynevek azonosítása és helyesbítése, a gyűjtési napló és a preparátumon szereplő cédula segítségével. A JATE Kibernetikai Laboratóriumában Herendi István segítségével történt a program kidolgozása és a teljes napló feldolgozása után történhet a számítógépes kiértékelés. Szándékunk a vizsgálandó negyven éves periódus meteorológi188